Szerbiában az előző év folyamán az elektromos áram termelése legnagyobb részt, bár egyre kisebb mértékben, barnaszénből történt EPS tulajdonában lévő hőerőművekben, áll a Szerbia villamosenergia-ipara 2024 című kiadványban, amelyet energetikai szakemberek készítettek – írja a Nova Ekonomija. A barnaszén kibányászása egyre bonyolultabbá válik Szerbiában, mivel hiányoznak a beruházáshoz szükséges eszközök.
Ilija Batas Bjelić a kiadvány bemutatása során elmondta, hogy az EPS képes fejlesztéseket megvalósítani, valamint zöldenergiát termelni projektjein keresztül, és átállni egy új fizetési módra. Másrészt szerinte az EPS nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy a magánberuházókhoz hasonlóan időben felépítsen nagy naperőműveket, jelentősebb projekteket fejlesszen ki, mint a Vaskapu 3 vízerőmű, vagy elindítsa a háztartások napelemes rendszereinek kiépítését.
Hozzátette, hogy az EPS termelése jelenleg stabil, csak kisebb ingadozások tapasztalhatók, a fogyasztásban pedig egyensúlyhiány érzékelhető.
Kiemelte, hogy Szerbia keveset fektet be a megújuló energiaforrásokba, még a kedvező hitellehetőségek ellenére sem.
A Szerbiai Elektromos Hálózat (EMS) megfelelő fejlesztési tervekkel rendelkezik a kapacitások bővítésére, de a meglévő kapacitásokat nem használják ki megfelelően. A szakértők szerint a Szerbiai Áramszolgáltatót (EDS) korszerűsíteni kell. Digitalizálása elengedhetetlen, mivel az infrastruktúra elavult. A kiadványban az egyik ajánlás, hogy az éves műszaki jelentéseket minél előbb és részletesebben kell elkészíteni, hogy a szakembereknek lehetősége legyen ezeket megvitatni.
Az energetikai szakértők szerint fontos, hogy Szerbia energiapolitikája a jövőben elsősorban a hazai forrásokra épüljön, mint a víz, szél, napenergia vagy a geotermikus energia. Emellett a hidrogén technológiája is egyre fontosabb. Ez nemcsak álom, hanem valóság.
Radoš Popadić, a bányászati és energetikai minisztérium munkatársa elmondta, hogy tavaly jelentős előrelépések történek az energetika terén, Szerbia elfogadta a nemzeti energiastratégiát, és módosította az energiaügyi törvényt is.
– Sikerült eltörölni az atomerőművek építésére vonatkozó tilalmat, amely évtizedekig érvényben volt, ez mindenképpen nagy előrelépés. A konkrét projektek tekintetében fontos, hogy elegendő elektromos áram álljon rendelkezésre, lehetővé kell tenni a versenyképességet és a dekarbonizációt – fogalmazott Popadić.
Megjegyezte, hogy az EPS több mint 30 év után először csatlakoztatott új energiatermelő létesítményt a hálózatra, a Kostolac 3 hőerőművet.
Dušan Živković, az EPS vezérigazgatója rámutatott arra, hogy Szerbiában a villamosenergia-piac 15 százalékát magánszereplők uralják. Szerinte a kérdés az, hogy ilyen körülmények között az EPS olyan vállalat legyen-e, amely csak a saját érdekeit nézi, és kizárólag a nyereségre koncentrál, vagy továbbra is az ország energiaellátásának biztosítása maradjon a fő feladata.
– Követnünk kell-e olyan beruházásokat, mint a vízerőművek, amelynél egyetlen megawatt kapacitás több mint 4 millió euróba kerül? Ha ezt összehasonlítjuk egy atomerőművel, kiderül, hogy az olcsóbb a megépítés szempontjából. Meg kell gondolni, melyikbe érdemes több pénzt fektetni – fejtette ki Živković.
Nyitókép: Az épülő kostolaci szélerőműpark (Fotó: Beta)
