Komoly vitába és konfliktusba keveredett a BRICS-országcsoport több meghatározó tagja, elsősorban India és Brazília, az Egyesült Államokkal, illetve annak elnökével, Donald Trumppal. A viszálynak politikai és gazdasági vonatkozásai is vannak.
A Brazíliát, Kínát, Oroszországot, Indiát, Indonéziát, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt, a Dél-afrikai Köztársaságot és az Egyesült Arab Emírségeket magába foglaló – elsősorban gazdasági érdekek által vezérelt – csoport júliusi Rio de Janeiro-i csúcstalálkozóján a vendéglátó állam elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva a fegyverkezési versenyre készülő NATO-t ostorozva közvetetten bírálta az USA-t is.
Miközben a BRICS-et a XX. században működött el nem kötelezett országok mozgalmának örököseként említette, utalt arra is, hogy a tíztagú csoporthoz tartozó államok a Föld lakosságának több mint felét, a globális gazdaságnak pedig bő 40 százalékát adják.
A riói csúcsértekezleten egyebek mellett elhangzott az, hogy a világ gyökeres politikai, gazdasági, technológiai és környezeti átalakuláson megy keresztül, ami új kihívások elé állítja a BRICS-et és a többi országot. Tekintettel arra, hogy az évtizedek óta működő intézmények képtelenek kezelni az új kihívásokat, válságokat és konfliktusokat a BRICS határozottabb közös fellépést ígér az új fenyegetésekkel szemben.
A Rio de Janeiróban elfogadott közös nyilatkozatba ezt a szándékot is belefoglalták, az egyéb célokkal együtt. A dokumentum ugyanakkor rámutat: „a vámok önkényes emelése” fenyegeti a nemzetközi kereskedelem korábbi rendjét és menetét.
A tarifák megváltoztatásának hangsúlyozásával egyértelműen Trump új gazdaságpolitikájára utaltak. Az Egyesült Államokba augusztus elejétől új vámszabályok alapján lehet külföldi árukat beszállítani. Az általános vámok 10 és 50 százalék közöttiek, országoktól és termékektől függően. (Kínára még nem vonatkoznak a friss előírások, mert az Egyesült Államok még egyezkedik vele. A novemberre tervezett megállapodásig a kínai importcikkekre 30 százalékos büntetővám érvényes, az USA-tól vásárolt árukra pedig 10 százalékos tarifát számol fel Peking.)
Trump azzal indokolta kíméletlen vámintézkedéseit, hogy hazája külkereskedelmi mérlegében (saját oldalon) óriási hiány keletkezett, amin radikálisan változtatni kell. Úgy, hogy a mérleg, illetve az export-import arány – az importvámok segítségével – legalább egyensúlyba kerüljön. És ha lehet, billenjen az Egyesült Államok javára.
Csakhogy Brazília esetében már ez régen megtörtént. Latin-Amerika legnépesebb országa és legnagyobb gazdasága már régóta több millió dollár értékben vásárol több árut az USA-tól, mint amennyit oda szállít. Ennek ellenére Trump júliusban azt az álhírt terjesztette, hogy hazájának ezzel az országgal szemben is kereskedelmi deficitje van. A valótlan adatra hivatkozva a maximális, vagyis 50 százalékos vámot rótta ki a Brazíliából beszerzett importtermékekre.
Indiához hasonlóan, amely esetében eredetileg (július végén) „csak” 25 százalékot helyezett kilátásba. A szintén BRICS-tag állam azonban további 25 százalék büntetővámot kap a nyakába augusztus 27-én az oroszországi kőolajbeszerzései miatt. Trump elfogadhatatlannak tartja, hogy az orosz államkasszába ezáltal befolyó pénzekből bőven jut az Ukrajnát pusztító putyini seregeknek.
Ám Brazíliával kapcsolatban ez a vád (mármint az orosz energiahordozók beszerzése) sem állja meg a helyét. Nem is állhatja, hiszen a dél-amerikai országra vonatkozó döntés nem a kereskedelemről szól, hanem politikai jellegű ügy.
Trump a vámokat megtorlásra használja ebben az esetben. Így akar bosszút állni azért, amiért korábbi szövetségesét, Jair Bolsonaro brazil exelnököt perbe fogták Lula 2023. januári hivatalba lépése óta. Azzal vádolják, hogy államcsínnyel akarta visszaszerezni hatalmát, miután elvesztette a 2022 őszén megtartott választást. A vereség miatt támogatói (2023 januárjában) kormányzati épületeket ostromoltak meg. A vádirat szerint Lula meggyilkolására is készültek.
A minap házi őrizetbe helyezett Bolsonaro mindent tagad. Trump boszorkányüldözésnek minősítette a bírósági eljárást. A Fehér Ház úgy ítélte meg, hogy – a Lula vezette – Brazíliában „amerikai vállalatokat károsító intézkedéseket” léptettek életbe.
A brazil elnök nem hátrál. Kormányzata ellenvámokkal válaszolt.
A támadással Trump eddig nem érte el a remélt politikai hatást, sőt neki köszönhetően emelkedett Lula népszerűsége a honfitársai körében. Ám a brazil gazdaság megsínyli az amerikai vámokat. Brazília ugyanis nagy mennyiségben szállít néhány élelmiszerfélét az Egyesült Államokba. Trump büntetővámjai miatt máris veszélybe került a marhahús exportja az USA-ba, amely (eddig) a kávé 30 százalékát is a dél-amerikai országból szerezte be.
A termelés, illetve az eladások visszaesése munkahelyek megszűnéséhez vezethet, ami elégedetlenséget válthat ki a brazil lakosság körében. Trumpnak ez meg is felelne, hiszen az a célja, hogy a jövő évi választáson visszasegítse pártfogoltját a hatalomba. Győzelme esetén Bolsonaro ezt biztosan meg is hálálná neki.
Ellentétben Lulával, aki Indiával és Kínával egyeztetve, majd a többi BRICS-országot is bevonva, már közös fellépést készít elő Trump vámjaival szemben.
