A múlt héten azonosított afrikai sertéspestisvírus megjelenése után a köztársasági Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium Állategészségügyi Igazgatósága hétfőn elrendelte a Gombos területén tartott valamennyi sertés elpusztítását. A döntés megelőző jellegű, célja az afrikai sertéspestis további terjedésének megakadályozása – fogalmaznak a közleményben. Felhívták a gombosiak figyelmét arra is, hogy működjenek együtt az állategészségügyi felügyelőség alkalmazottjaival az intézkedések hatékony és biztonságos végrehajtása érdekében.
A szakirodalom szerint a fertőzött állatokon a betegség következtében vöröses-lilás elszíneződések jelenhetnek meg. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a levertség, a bőrön és a belső szerveken jelentkező vérzések, valamint idegrendszeri zavarok is előfordulhatnak. Mivel jelenleg a betegség kezelésére nem létezik hatékony gyógymód, a fertőzött egyedek kiirtása az egyetlen védekezési mód.
Holló Ronald (Fotó: L. Móger Tímea)
Az afrikai sertéspestis már hosszabb ideje jelen van Szerbiában. A kórokozó közvetlen érintkezéssel, fertőzött állatok révén, de közvetetten is terjedhet – például szennyezett takarmánnyal vagy eszközökkel. A betegség különösen veszélyes, mert a vírus a fertőzött állatok húsában sokáig életképes marad, így akár több száz kilométeres távolságra is eljuthat, és újabb gócpontokat hozhat létre.
A témában Holló Ronaldot, a doroszlói Holló Company, sertéstenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozó cég igazgatóját kérdeztük.
– A gombosi helyzet nem kecsegtető, de a minisztériumi rendelet az egyetlen lehetséges módja a fertőzés megfékezésének. A lakosság nem lett idejében felkészítve arra, hogy mire kell vigyáznia, azonban tény, hogy eddig a sertéspestis megjelenésének helyszínein 90 százalékban emberi gondatlanság az okozója.
Tehát a megelőzésen van a hangsúly?
– Így van, amennyiben a lakosság megteszi a szükséges megelőző intézkedéseket, nem lehet baj. Példának okáért Németországban, Lengyelországban, Csehországban is kimutatható a vadállatokban a betegség, de nagyon nehezen került házi sertésbe. Előfordult, de ritkán, mivel ott fegyelmezettebb az emberek hozzáállása az állattartáshoz. Romániában viszont nagyon terjed, és természetesen itt is tudvalevő volt, hogy a Duna menti részek veszélyeztetett területek a vadállomány tekintetében. Az egyes falvakban tapasztalható esetek kapcsán viszont köztudott, hogy emberi hanyagság okozza a fertőzés megjelenését a településeken.
Mondanom sem kell, mindez megbolygatta az állattenyésztők mindennapjait. Egyáltalán nem mindegy tudomásul venni, hogy a meglévő jószágot azonnali hatállyal ki kell irtani. Fontos viszont, hogy a tenyésztők megtegyék a bejelentéseket, hiszen a minisztérium nyitott a dologban, megtéríti a veszteséget a bejegyzett sertések esetében. Magát a bejegyeztetés folyamatát is felgyorsították, annak érdekében, hogy mielőbb minél több jószág kerüljön legalizálásra.
Milyen óvintézkedéseket tanácsol?
– A háztáji gazdaságokban fontos lenne betartani az alapvető óvintézkedéseket, például azt, hogy az állattartók ne menjenek szemrevételezni egymás gazdaságát. Továbbá célszerű a hátsó udvar és a lakórész között megszakítani a járatot, ahogy annak idején, elődeink korában bevett gyakorlat volt a lábbelicsere, nemcsak az alapvető higiénia miatt, hanem annak érdekében is, hogy ne vigyék be a fertőzést. A legfontosabbnak tartom tehát, hogy mindenki próbálja felosztani zónákra a saját területét, legyen fehér zóna, ahol mindenki sétál, de a hátsó udvarra, az ólaknál levő részre különálló zónaként tekintsenek. Válasszák külön ezeket a területeket egy valós vagy virtuális ajtóval, kapuval, ahol az ember lábbelit cserél. Továbbá fokozható mindez egy zsírszódával megtöltött, kihelyezett tepsivel, amely filléres megoldás, de nagyon hatékony megelőzés lehet a fertőzések ellen.
Az utóbbi tíz évben annyiféle fertőző betegség ütötte fel fejét a sertésállományok körében, hogy folyamatosan fokozott elővigyázatossági protokollt alkalmazunk. A tenyészetünkben hármas védelmi rendszeren megyünk át az ólakba való belépéskor. Először is az udvarok előtt átöltözünk, itt levetjük a ruhát és felveszünk egy másikat, emellett védőruhát és cipőt is. Azzal bemegyünk a telepre, ott zuhanyozunk, majd ismét egy patyolattiszta ruházatot veszünk magunkra. Továbbá mindent, amit szeretnénk bevinni a telepre, előtte a megfelelő szerrel lefertőtlenítjük, UV-sugárzásnak tesszük ki néhány órára, hogy a vírusokat és baktériumokat semlegesítsük. Továbbá felszereltünk a sertéstelepen különböző szűrőket, amelyek a vírusokat és a baktériumokat távol tartják – hallottuk Holló Ronaldtól.
Nyitókép: A Holló Company archívumából
