Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint az elmúlt tíz évben a világ leggazdagabbjainak vagyona drámaian megnőtt. Az összvagyonuk elegendő lenne arra, hogy 22-szer felszámolják a globális szegénységet – írja a Biznis i Finansije hírportál.
Ennek ellenére a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozó projektumokat továbbra is elhanyagolják. Az adatok alapján a világ népességének fele, azaz több mint 3,7 milliárd személy él szegénységben, a világ milliárdosai viszont az elmúlt évtizedben 6,5 billió dollárra növelték az összvagyonukat, ami a globális bruttó hazai termék (GDP) 14,6 százaléka.
Az Oxfam adatai alapján a világ leggazdagabbjai 2015 óta 29 billió dollárral növelték a vagyonukat, ami elegendő lenne arra, hogy a szegények számára további 8,30 dollárt biztosítsanak az alapvető szükségletekre. Az összeggel nemcsak a szegénységet lehetne felszámolni, hanem az ENSZ fenntartható fejlődési céljait is el lehetne érni, beleértve a bolygó védelmét, amihez évente körülbelül négybillió dollárra lenne szükség.
A jelentés kiemeli, hogy a leggazdagabb országok, köztük a G7-csoport tagjai az 1960-as évek óta soha nem látott mértékben csökkentették a segélyeket. A G7-tagok 2026-ig várhatóan 28 százalékkal csökkentik támogatásaik mértékét az előző évhez képest. Eközben az alacsony jövedelmű országok 60 százaléka, amelyek leginkább függnek a nemzetközi segélyektől, válságban vannak. A magas kamatok miatt eladósodnak, így kevesebb pénz jut az egészségügyre és az oktatásra.
Az Oxfam arra figyelmeztet, hogy a fejlődésnek nem szabad a magánbefektetésektől függnie, hanem az állami szektorra kell támaszkodnia. Szakértők szerint egyre jobban előtérbe kerül a magántőke, miközben az állami intézkedések háttérbe szorulnak a szegénység elleni küzdelemben.
Az Oxfam azt javasolja, hogy a kormányok fektessenek be az állami projektumokba annak érdekében, hogy biztosítsák a magas színvonalú egészségügyi ellátást, oktatást, valamint hogy fejlett legyen az energiaipar és a közlekedés.
A nyugati országok azonban jelenleg rekordnagyságú államadóssággal küzdenek, amely gyakran meghaladja a bruttó hazai termékük értékét. A közvagyon azonban sokkal lassabb ütemben növekszik, mint a magánvagyon. 1995 és 2023 között a magánvagyon nyolcszorosára nőtt a közvagyonhoz képest. Míg a közvagyon 44 billió dollárral gyarapodott, a magánvagyon 342 billió dollárral nőtt. Ez több mint háromszorosa a globális éves GDP-nek, amely mintegy 100 billió dollár.
Ezért az Oxfam a leggazdagabbak igazságos megadóztatását sürgeti, rámutatva arra, hogy a milliárdosok a jövedelmükhöz képest kevesebb adót fizetnek, mint más társadalmi csoportok.
Ezzel kapcsolatban felmérést végeztek 13 országban, köztük az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Kiderült, hogy a válaszadók kilencven százaléka támogatja a közszolgáltatások és klímavédelmi intézkedések finanszírozását a szupergazdagok megadóztatásával.
Szakértők szerint a szegénység felszámolása nem egyszerű, nincs rá egyetlen megoldás, de elérhető cél. Fontos lenne befektetni az oktatásba, az egészségügyi ellátás javításába, serkenteni a gazdasági növekedést, munkalehetőségeket teremteni. A szegénység csökkentéséhez globális összefogás szükséges.
Bill Gates, a Microsoft alapítója például a következő 20 évben szinte az összes vagyonát eladományozza. Bill Gates már régóta adományoz jótékony célokra az alapítványán keresztül. Azt reméli, hogy a többi milliárdos is követi a példáját, hiszen ezáltal rengeteg problémát meg lehetne oldani a világon.
Az ENSZ fejlődési céljai között szerepel, hogy 2030-ra felszámolja a szegénység minden formáját. Ez magában foglalja a mélyszegénység felszámolását, melyet napi 1,25 dollár alatt határoz meg. Egyesek szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Bár a szegénység csökkent az elmúlt évtizedekben, a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és más konfliktusok rontottak a helyzeten.
Nyitókép: Pixabay
