2024. május 16., csütörtök

Elszakadt az új tornacipő?

A legtöbb reklamáció továbbra is a lábbelik minőségére vonatkozik

Szerbiában továbbra is legtöbben a valamilyen hibával gyártott ruhanemű és lábbeli miatt fordulnak a fogyasztóvédőkhöz – írja a belgrádi Politika napilap. 
A szerbiai vásárlók minden második, hazai üzletben vásárolt cipő miatt reklamálnak, ezeket a panaszokat viszont a kereskedők leggyakrabban elutasítják. Ez esetben a vásárlónak szakértői véleményt kell beszereznie, ami persze pénz- és időigényes, ráadásul e dokumentum nem kötelező érvényű a kereskedő számára.

Példaképpen, amennyiben egy, röviddel a megvásárlása után elszakadt tornacipő miatt nyújtjuk be a reklamációnkat, a kereskedő pedig – arra hivatkozva, hogy nem megfelelően viseltük a lábbelit – elutasítja, akkor ennek cáfolásához szakvéleményt kell szereznünk. A Fogyasztók Nemzeti Szervezetének (NOPS) jogi tanácsadója szerint a kereskedők a lábbeli helytelen viselése mellett előszeretettel állítják azt is, hogy mechanikai sérülés történt, vagy pedig a fogyasztót hibáztatják a cipő állapotáért. 

A hazai fogyasztóvédelmi szervezetek szerint emiatt a kereskedelmet, ezen belül is a sporteszközök kereskedelmét jobban kellene szabályozni.

A NOPS korábbi adatai szerint a szerbiai vásárlók szinte minden második megvett cipőre panaszt tesznek, a kereskedők pedig azt a legtöbbször elutasítják. A fogyasztók viszont egyfajta ördögi körbe kerülnek annak bebizonyítása során, hogy nem a saját hibájukból ment tönkre a lábbeli, legtöbbször azonban alulmaradnak a kereskedőkkel szembeni szélmalomharcban.

Amennyiben a fogyasztó által megvásárolt lábbeli a vásárlás időpontjától számítva hat hónapon belül megy tönkre, a kereskedő pedig elutasítja a reklamációt, a döntését egy laboratórium által kiállított szakvéleménnyel kell megindokolnia. Amennyiben viszont az adott lábbeli vásárlása óta több mint fél év telt el, ez esetben az eladónak nem kötelessége megindokolni azt, hogy miért  utasította el a fogyasztó reklamációját, és válaszul elég annyi, hogy elutasítja a fogyasztó panaszát. Vagyis a reklamáció bebizonyításának terhe a vásárlóra hárul, és meg kell ismételnie a reklamálási procedúrát, ami sokakat elbizonytalanít. 

Mint korábban napilapunk is bejelentette, hamarosan módosítják a szerbiai fogyasztóvédelmi törvényt. Ennek ellenére a leendő módosítások nem érintik majd a fogyasztók reklamációival kapcsolatos problémákat. Ehelyett a módosítások az internetes vásárlásra, az árak áttekinthetőségére, a fogyasztók által igénybe vehető „ingyenes online szolgáltatásokra” vonatkoznak majd, hogy az Európai Unió ezzel kapcsolatos három irányelvét a szerbiai jogba is beépíthessék. A hazai fogyasztóvédelmi szervezetek szerint az Európai Unió a tagországok szintjén lévő fogyasztóvédelmet követel Szerbiától is, ugyanakkor szerintük is csupán a szabályozás terén vagyunk azonos szinten a nyugat-európai országokkal, de ezeknek a gyakorlatban történő alkalmazása terén még sok minden sántít.