2026. május 11., hétfő

Előbb járulék, utána fizetés

A bank az adóellenőr szerepében?!
A bérek növekedése nincs mindig összhangban a munkaadói elvárások szigorodásával (Dávid Csilla illusztrációja) A néhány nap múlva beköszöntő új esztendőben a munkáltatók addig nem fizethetik ki alkalmazottaik bérét, amíg nem utalják át az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási járulékot. Az erről szóló törvény módosítására a kormány rákényszerült, mert a munkáltatók hozzávetőleg 200 milliárd dinárral tartoznak az egészségügyi és a nyugdíjalapnak, és az összeg állandóan nő. Az adóhivatal képviselői hangsúlyozzák, hogy ha a munkáltatók kijátsszák a jogszabályt, újabb megszigorítással elérik majd, hogy teljesítsék a dolgozók és a nyugdíjasok iránti kötelezettséget.

Az elképzelés szerint a járulék befizetését a bankok ellenőrzik. Az adóhivatal szerint mielőtt a munkáltató kifizeti a béreket, a bank köteles ellenőrizni, hogy átutalták-e az államnak járó összeget. Ha megállapítják, hogy a cég tartozik, mindaddig zárolják fizetési forgalmát, amíg nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét. Az adóhivatal lehetővé teszi a bankoknak, hogy betekinthessenek az adóalapba, hogy megállapíthassák, melyik munkáltató nem fizette be a járulékot.

A bankok és a vállalkozók egyaránt kételkednek abban, hogy a törvény módosításával hatékonyabbá tehető az adó megfizettetése. A munkáltatók azzal érvelnek, hogy a fizetésképtelen gazdaság helyzetét tovább súlyosbítja az újabb megterhelés, s nem zárják ki azt, hogy a vállalkozók egy része a minimálbért utalja át alkalmazottainak számlájára, az összeg többi részét pedig készpénzben fizeti ki.

Az adóhivatal figyelmeztetett arra, hogy éberen követi majd a jogszabály alkalmazását, s ha azt tapasztalja, hogy a munkáltatók csak a minimálbért utalják át a bankba, növelni gogják a minimálbér összegét.

A Szerbiai Nemzeti Banknak is meg kell változtatnia a törvényerejű rendeletet, hogy a bank adóügyletekkel is foglalkozhasson. A jegybank azonban leszögezte, hogy a gyakorlati lépést csak akkor veszi fontolóra, miután életbe lép a törvény módosítása.

A bankok nem helyeslik az előirányzott újítást, mert attól tartanak, hogy szembekerülnek ügyfeleikkel. A Raiffeisen Bank elnökhelyettese úgy véli, hogy a bér utáni járulék és adó fizetésének ellenőrzése nem a bank feladata.

Nemcsak Szerbiában okoz gondot a pénzügyi fegyelem. Horvátországban például azt a módszert alkalmazzák, hogy a munkaadónak el kell küldenie a banknak a bizonylatot, hogy kifizette a járulékot, különben nem utalható ki a bér. Macedóniában minden hónapban legkésőbb 15-éig át kell utalni a járulékot és a bért. Késés esetén az adóhivatal zárolja a cég számláját, és naponta 0,3 százalék késedelmi kamatot számol el.

Önkéntes alapon alkalmazott törvény?

Mirko Cvetković kormányfő az Amerikai Gazdasági Kamara képviselőivel kedden megtartott szokásos, újév előtti munkaebéden elmondta, hogy a kormány is módosítási javaslatot nyújt be az adózásról és adminisztrációról szóló törvénnyel kapcsolatban. Ez a bankokat arra kötelezi, hogy a béreket csak járulékok kielégítése után fizethetik ki. Az eredeti elképzelés szerint január 1-jétől, de a bejelentett halasztás miatt valószínűleg csak márciustól alkalmazandó törvényt a külföldi pénzintézetek és befektetők élesen bírálták. „Ez félreértés volt, mi ugyanis nem állíthatunk egy ilyen kötelezettséget azok elé a bankok elé, amelyek nincsenek állami tulajdonban. Ők ezt önkéntes alapon teljesítik, ha akarják, de úgy is dönthetnek, hogy nem” – mondta a kormányfő a Privredni Pregledben olvasható tudósítás szerint. Cvetković hozzátette, hogy azok a bankok sem fognak ellenőrzői feladatokat gyakorolni, melyek úgy döntenek, hogy a nem fizetik ki a kereseteket a járulékok kielégítése előtt. Ezt a feladatot továbbra is az adóhivatal végzi.

A kormányfőszavai szerint úgy határoztak, hogy két hónapra elhalasztják a törvény életbe lépésének időpontját, hogy a pénzintézetek elvégezhessék addig a jogszabály alkalmazásához szükséges előkészületeket.

( y-A)

Magyar ember Magyar Szót érdemel