Továbbra is a NIS a legsikeresebb szerbiai vállalat, de jól teljesít a Telekom és a PTT Srbija is – olvasható ki a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség által a hétvégén nyilvánosságra hozott 2010-es zárszámadási adatokból. A vállalatok adózás utáni bevételét számba vevő ügynökség munkáját viszont jelentősen nehezíti, hogy sok szerbiai cég egyszerűen nem hajlandó a nyilvánossággal ismertetni ügyviteli adatait.
Az orosz tulajdonban lévő Szerbiai Kőolajipar (NIS) tavaly csaknem 16 és fél milliárd dináros nettó bevételt valósított meg, s ezzel az eredménnyel nemcsak a hazai vállalatok rangsorát vezeti, de a közép-európai cégek között is a tekintélyesebbek csoportjába tartozik. A gázipari óriást csupán a Telekom Srbija tudja megközelíteni, amely szűk egymilliárd dinárral kevesebb bevételt könyvelhetett el.
A két vezető cég után hatalmas lemaradással kullognak a többiek: a postai szolgáltatások végző állami vállalatnak (PTT Srbija), a vegyiparban, a ruházati termékek készítésében és a gumigyártásban jeleskedő Tigarnak, a parkettagyártásban érdekelt Tarkettnek és az újvidéki székhelyű, de német tulajdonban lévő, a hazai cukorkereskedelem oroszlánrészét lebonyolító Sunokónak együttesen sem volt akkora bevétele 2010-ben, mint a NIS-nek. S ez utóbbi vállalatnak (a január–szeptemberi ügyviteli adatai alapján) 2011-ben sem lesz oka az elkeseredésre, hiszen hozzávetőlegesen 350–400 millió euró bevételre számíthat.
A NIS mellett a Tigar cég bír még részletes beszámolóval az év első kilenc hónapjára. Ritka kivételnek számít ezzel a hazai vállalatok között. Az átláthatóság szempontjából nem mindegy ugyanis, hogy egy vállalat hozzáférhetővé teszi-e ügyviteli adatait vagy sem. Igaz, egyáltalán nem adnak okot a bizakodásra a Tigar cég honlapján olvasható eredmények, ugyanis a piroti cég termelése az év első kilenc hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva alig növekedett. Ráadásul a vegyi részleg forgalma 74 százalékkal, a gumirészleg eladási mutatói pedig 23 százalékkal csökkentek, az egyensúlyt a ruházati termékek billentik helyre.
Kevéssé áttekinthetőek viszont a közepes bevételű állami vállalkozások ügyviteli adatai. A Szerbiai Vasutak vagy a PTT Srbija idei bevételeiről például semmi sem tudni. Egyedül a Galenika gyógyszergyártó hozta nyilvánosságra negyed- és féléves adatait, azaz a veszteségről szóló tájékoztatót.
A szerbiai gazdasági helyzetről árulkodik az is, hogy még a bankszektor sem tud kilábalni a válságból, immár két éve képtelen pozitív szaldót felmutatni. Az ok is igen egyszerű. A bankok legnagyobb adósa, az állami beruházások megbízottjai átlagosan 130 nap késéssel törlesztik hiteleiket. Amennyiben törlesztik, hiszen jelenleg is hozzávetőlegesen egymilliárd euróval tartozik nekik az állam.
