Mintegy száz személy részvételével tartják meg Belgrádban november 17-én és 18-án az Energiahatékonyság a vasúti személy- és teherforgalomban a fenntartható fejlődés szolgálatában című nemzetközi konferenciát ausztriai, német, olasz, norvég, szlovák és a szomszédos országokból érkező meghívottakkal. Az értekezlet különleges jelentőségét – a téma fontossága mellett – az adja, hogy ez az első ilyen jellegű tanácskozás Délkelet-Európában. Hogy a térségben miért csak most tartják az első tanácskozást egy ilyen lényeges kérdésben, arra nem tértek ki a fölszólalók a tartományi energiaügyi titkárság szervezésében tegnap Újvidéken megtartott sajtótájékoztatón, az energiahatékonysági módszerek alkalmazásának fontosságáról viszont több, mint meggyőző érvekkel szolgáltak, s tudjuk, ami késik, nem múlik.
– Ha csak tízszázalékos megtakarítást sikerülne elérnünk az energiahatékonysági program keretében jövőre, az máris 2,5 millió euróval rövidítené meg a költségvetésünket – mondta mr. Dragan Marinković, a Szerbiai Vasutak Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója.
Már azzal is jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha a mozdonyvezetők szigorúan tartanák magukat az energiahatékony vezetés alapszabályaihoz, tehát ha megfelelőképpen indítanák a mozdonyt, úgy fékeznének, ahogy fékezni kell, ha az ekkor termelődött hőenergiát hasznosítanák – például a kabinok fűtésére –, s ha a mozdonyok optimális sebességgel haladhatn(án)ak a síneken, merthogy a szerbiai vasutak rendelkezésére egyelőre ilyen lehetőségek állnak, amelyekkel a jelenlegi katasztrofális állapotban lévő vasúti infrastruktúrával és kiöregedett gépparkkal is viszonylag gyors eredményeket lehetne elérni az energiahatékonyság fejlesztése terén.
– Alkalmazni kellene azokat a módszereket, amelyeket Németországban a közeljövőben várhatóan a büntetés terhe alatt követelnek meg a mozdonyvezetőktől – mondta Marinković.
Az energiahatékonyság fejlesztése terén szinte határtalanok lehetőségekek. Ez abból is jól látszik, hogy:
– Az energiafelhasználás 30 százaléka a teherszállítói és utasforgalmi szektor szükségleteire megy el. Ezt a talán meglepő adatot Veroslav Janković, a tartományi energiaügyi titkárság titkárhelyettese említette meg. A szerbiai vasúti infrastruktúra és a mozdonypark – tette hozzá – rendkívül rossz állapotban van, fölújításához jelentős beruházásokra volna szükség.
A vasútba viszont, már csak a környezetvédelmi megfontolásokból is, érdemes beruházni. Ez felszólalásában Branislav Stevanović, Szerbiai Vasutak Fenntartható Fejlődési Központjának igazgatóhelyettese igyekezett érvekkel alátámasztani.
– Tavaly a Szerbiai Vasutak 12,7 millió tonnás teherforgalmat bonyolított le. Ez ha teherautóval történt volna, ki tudja hány kamionnak kb. 1 millió fordulót kellett volna megtennie oda-vissza.
Nem mellékes tény, hogy a környezetet terhelő hatás is jóval nagyobb lett volna, ugyanis vasúti szállítással nyolcszor kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe.
