A kilencvenes évektől idáig megközelítőleg 300 ezer tehetséges, tanult fiatal hagyta el Szerbiát a jobb élet reményében. Egyes adatok szerint 10 milliárd euróba, mások szerint 12 milliárd euróba került ez az országnak, ennyit költött ugyanis Szerbia ezen fiatalok kitanítására. Branko Kovačević a Belgrádi Egyetem rektora szerint 12 milliárd a pénzben kifejezhető közvetlen kár, amihez rögtön az is hozzászámítható, hogy ezek a fiatalok külföldön adóznak, s tudásuk és tehetségük az idegen országok vállalatait gazdagítják, erősítik. Ez az utóbbi, tudástőke amit így elveszt vagy inkább elherdál az ország, pénzben ki sem fejezhető kár, legföljebb eszmei értéke lehet, mint egy ritka állatfajnak vagy mint egy világhírű műalkotásnak.
Az okok viszont, amik az agyelszívásnak leginkább kitett országgá teszik Szerbiát, korántsem csak eszmeiek, nagyon is valóságosak. Az elsők között említhető – a nyugatiakkal összevetve szégyenletes kereseti lehetőségek mellett – az elhelyezkedési nehézségek, amivel a fiatalok szembesülnek. Szerbiában a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgalat adatai szerint 200 ezer 15 és 30 év közötti fiatal keres munkát, vagyis minden harmadik állásnélküli ebből a korosztályból kerül ki. Közülük mintegy 20 ezer az egyetemi diplomával rendelkező fiatal. És, ha már az okok fölsorolásába kezdtünk, akkor a diplomahonosítási nehézségekről se feledkezzünk meg, ami sokszor már a kezdet-kezdetén elriasztja és visszatántorítja az idegenbe azokat, akik a hazajövetel mellett döntöttek (volna).
Az ENSZ Fejlesztési Ügynöksége (USAID) legutóbbi felmérése szerint az agyelszívás csak egy afrikai országban, Bissau-Guineában jelent nagyobb problémát, mint nálunk. Kevés vigasz, hogy a Világgazdasági Fórum listáján valamivel jobb helyezést értünk el: ott megelőzzük Swáziföldet, Kirgizisztánt, de Bosznia-Hercegovinát is. Az összes többi listán szereplő ország viszont előttünk van a sorban.
Legalább ekkora baj, hogy a fiatalok nagy hányada nem Szerbiában képzeli el a jövőjét. A Szerbiai Egyetemista Unió 49 szerbiai egyemet felölelő fölmérése szerint a diplomát szerzett hallgatók 27,7 százaléka azt tervezi, hogy tanulmányaik befejezése után végleg elhagyja az országot.
