Koszovói „embargó” a szerb árura

Prishtina szerdán embargót vezetett be a szerb behozatali árura, arra hivatkozva, hogy szerb oldalon nem ismerik el a koszovói vámhatóságok pecsétjét. Az elszakadó tartomány és a Szerbia közötti politikai vita ezzel áttevődött a gazdasági színtérre is. A Szerbia és Koszovó közötti áruforgalom az idei év első öt hónapjában 161,6 millió dollárt tett ki, ebből a szerb kivitel értéke 161,2 millió dollár.

Szlovéniával kezdődött és Koszovóval fejeződik be? Ez a kérdés merülhet fel a Jugoszlávia felbomlását követő eseményekre visszaemlékezve az emberben annak hallatán hogy a koszovói kormány a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) felrúgva úgy döntött, hogy válaszlépésként embargót vezet be a szerb árura. Ezzel a gazdasági zárlattal öltött nyílt formát a két jugoszláviai köztársaság, Szerbia és Szlovénia közötti ellenségesség, ami azután a tíznapos szlovéniai háborúval ért véget. Az összehasonlítás kínálva kínálja magát azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy a koszovói albánokkal előbb volt a háború, utána – azaz most – következett be a gazdasági összetűzés, aminek okairól a két fél – mi sem természetesebb! – eltérően nyilatkozik.
Szerb oldalról egyoldalú lépésről beszélnek. Az első nyilatkozók egyike, Oliver Ivanović, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára szerint az embargó miatt a legnagyobb kára Koszovónak és a koszovói albánoknak származik.
– Ez csupán naiv kísérlet arra, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét – mondta Ivanović, aki szerint az Európai Unió várható gyors reakciója miatt nem is léphet életbe a koszovói kormány döntése.
A brüsszeli nyilatkozatok – ebben sincs semmi meglepő – azonban óvatosabbak, nem ítélik el egyértelműen Prishtina lépését. Az EU vizsgálja a koszovói kormány döntését – hangzott el a kérdésben a kikerülő válasz Catherine Ashton uniós külügy- és biztonságpolitikai főképviselő részéről, aki azonban azt is hozzátette, hogy „az Európai Unió továbbra is úgy tartja, hogy az egyoldalú akciókkal nem oldható meg a probléma”.
Nemcsak politikai hanem gazdasági háttere is van ennek a meglepőnek nem mondható döntésnek. A Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGA) közleménye szerint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) felrúgását jelenti a koszovói embargó, amelynek az aláírói között szerepel az ENSZ koszovói missziója (UNMIK) is. Az SZGA még május 26-án levéllel fordult az brüsszeli illetékesekhez, amikor már hallani lehetett a zárlat bevezetésének tervéről. A közlemény szövege alapján Vincent Deger az EU belgrádi képviseletének vezetője azt válaszolta a levélre, hogy az Európai Bizottság megpróbálta eltántorítani a koszovói kormányt, hogy vámot vezessen be a szerb árura, arra hivatkozva, hogy a CEFTA minden aláírójának tartania kell magát a szabadkereskedelmi megállapodáshoz.
Koszovói oldalról természetesen egészen más kép tárul elénk. Az ő nyilatkozataikban az szerepel, hogy Prishtina a reciprocitás, azaz a kölcsönösség elve alapján döntött a vitatott lépés meghozatala mellett. Ez csupán válaszlépés arra, hogy Szerbia nem ismeri el a koszovói vámszervek pecsétjét, és hogy ellehetetleníti a koszovói áru kivitelét Szerbiába. Safet Grxhaliu, a Koszovói Gazdasági Kamara elnöke szerint a lépés nem lesz negatív hatással a koszovói gazdaságra. Az optimista kijelentést Grxhaliu arra alapozza, hogy kiváló gazdasági kapcsolatokat építettek ki több országgal, ahonnan problémamentesen pótolhatják a szerb áru hiányát.
– A szerbiai árura vonatkozó embargó okozója az az embargó, amelyet Szerbia a koszovói áru behozatala ellen vezetett be.
Máris a politika vizein evezünk, láthatóan ettől a gazdasági kamarák képviselői sem tudják függetleníteni magukat. Még a számok is erről árulkodnak, hiszen azt a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai is alátámasztják, hogy a két ország áruforgalmában Szerbia óriási külkereskedelmi többlettel dicsekedhet, ami alátámasztja a Koszovói Gazdasági Kamara elnökének szavait.

Forrás: Szerbiai Gazdasági Kamara

Az SZGK adatai alapján az idei év első öt hónapjában megvalósított 161,2 millió dolláros áruforgalom Szerbia és Koszovó között 17,3 százalékkal meghaladja a tavalyi év azonos időszakának eredményét. Szerbia külkereskedelmi többlete folyamatosan növekszik, 2005-ben „még csak” 128,4 millió dollár volt, de 2010-ben már 387,17 millióra emelkedett. Szerbia legnagyobb mennyiségben villanyáramot szállít ki (4,42 százalék), ezt követi a búza- (3,28 százalék) és a cukorkivitel (3,14 százalék).