Ebből nem következik, hogy mindent tisztázott volna az orosz cég az érintett országokkal. Magyarországgal és Szerbiával ugyan már aláírták a szerződést, tehát véglegesítették a megállapodást, Bulgáriával azonban – csütörtökig még – nem zárultak le a tárgyalások. A bejelentettek szerint, ha sikerül megegyezniük a feltételeket támasztó, az Oroszországból importált gáz és kőolaj árának csökkentését követelő bolgárokkal, akkor ma írják alá Szófiában a szerződést a Gazprom és a bolgár BEG energetikai holding között. Azt is biztosan tudni, hogy végül is Magyarországon, és nem Horvátországon keresztül halad majd a gázvezeték Ausztria és Észak-Olaszország felé vezető északi fővonala, de Szerbiából egy elágazás Horvátországba, onnan pedig Bosznia-Hercegovinába juttatja majd elkészültével az orosz gázt. (A vezeték déli főága Bulgáriából Görögországon át Dél-Olaszországba vezet majd.) Ez persze nem teljesen az, amit későn észbe kapva a horvát vezetőség megpróbált elérni az utóbbi időszakban, hogy Magyarországot kiütve a versenyből országukon keresztül haladjon a gázvezeték északi szárnyvonala. Az orosz gázóriásnak ez volt az eredeti elképzelése, de az akkori horvát politikai vezetőség nem támogatta az ötletet.
Erre a történetre október 31-én került pont, amikor a gázvezeték magyarországi szakaszáról kötött szerződést aláírta a Magyar Villamosművek és a Gazprom képviselője. A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti 230 kilométeres szakasz megépítése a becslések szerint mintegy 200 milliárd forintba kerül. A gázvezeték elkészülte után Magyarország évente 30 milliárd köbméter gázt kaphat Oroszországtól.
Dušan Bajatović, a Srbijagas vezérigazgatója szeptember végén közölte, hogy a gázvezeték Szerbián áthaladó szakaszának előmunkálatai eláreláthatólag decemberben kezdődhet meg. A hírt csütörtökön megerősítette Leonyid Csugunov, a Déli Áramlat projektvezetője, aki elmondta, hogy a szerbiai szakasz kiépítését a Magyarország határ közelében létesítendő kompresszorállomás alapjainak lefektetésével kezdik meg. A szerbiai beruházást a Srbijagas és a Gazprom közösen finanszírozza. Szerbiának a megállapodás szerint az előirányzott költségeknek egyharmadát kell fedeznie. Az önköltségi rész 30 százalék kell hogy legyen, a fennmaradó 70 százalékot viszont hitelből biztosítják a felek. A szerbiai – Zaječar és Szabadka közötti – 470 kilométeres szakasz megépítésének várható költsége 1,7 milliárd euróba kerül. Szerbia arra számít, hogy a gázszállítás díjából évente félmilliárd euró bevételhez juthat. A vezeték szerbiai szakaszának építési munkálataiban a következő két évben mintegy 4000 munkás vesz részt a különböző projektumok keretében.
Csugunov szerint „Lehetetlen, hogy ne épüljön meg a Déli Áramlat gázvezeték”. Elmondta, hogy a szerb kormány már elvi beleegyezését adta, hogy Bulgária és Magyarország mintájára Szerbia is kiemelt jelentőségű nemzeti üggyé nyilvánítja a projektumot.
Oroszországból Bulgáriába – 925 kilométer hosszúságban és két kilométeres mélységben a víz alatt – a Fekete-tengeren át halad majd a gázvezeték. A több országon átvezető szárazföldi szakasz hossza 1455 kilométer lesz. A projektum első szakasza a tervek szerint 2015-ig készül el, véglegesen 2017-ben fejezik be. A kész gázvezeték kapacitása 63 milliárd köbméter lesz évente.
