A Kárpát Régió Üzleti Hálózat szabadkai irodája és a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében került sor erre a rendezvényre, amelyen bemutatkozhattak a vajdasági kis- és középvállalkozók. A bemutatkozáson túl ezek a vállalkozók szakmai konferencián is részt vehettek, amelyen többek között megismerkedhettek a Wekerle-programmal is, amely az egész Kárpát-medencére kiterjedő gazdasági fejlődést taglalja.
A rendezvény célja a vajdasági kis- és középvállalkozások termékeinek magyarországi piacra jutásának elősegítése, a termékbemutatási lehetőség, de az sem titkolt szándék, hogy a vajdaságiak megismerkedhessenek a magyarországi piaci feltételekkel.
A csütörtökön, a megyeházán megtartott szakmai konferencián a határon átnyúló partnerségi lehetőségekkel, a Wekerle-tervvel is megismerkedhettek az érdeklődők, de bemutatták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külgazdasági stratégiáját is, szóltak a magyar fogyasztóvédelmi rendszerről, de a kamarák együttműködéséről is.
Kovács László, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében kiemelte, összesen 37 kiállító érkezett Szegedre a Vajdaságból, ami azért is fontos, mert a kis- és középvállalkozási szektor kiemelt jelentőségű a nemzet gazdaságának jövője szempontjából.
Ugyanennek fontosságát hangsúlyozta Radetzky Jenő, a NGM Wekerle-program miniszteri biztosa is, aki magáról a tervről elmondta, az nemcsak a határon belül, de a határon kívüli vállalkozásokra is érvényes. Igaz ugyan, hogy az intézkedési terv a napokban kerül a parlament elé, intézményesített rendszere viszont már van. A Wekerle-terv célcsoportja a kis- és középvállalkozási szektor, három alappillére, vagyis prioritása pedig az autóipar, az egészséges élelmiszeripar – amelyben Vajdaság különösen érdekelt lehet, illetve az alternatív energiaforrások.
A vajdasági kiállítók között jelen volt többek között a bácsfeketehegyi Fekete pincészet, boraival és pálinkáival, s mellettük szépen megfért a kishegyesi Kecsketenyésztők Községi Egyesülete kecsketejből készült termékeivel. A szabadkai kis- és középvállalkozókat a Csíkos Nyomda és a DiBonis pincészet képviselte, de a mangalicatermékeket is népszerűsítették. De nem csak enni- és innivalót kínáltak a magyarországi fogyasztóknak: voltak ott egészségügyi termékek, műanyag termékek, szerszámok, harisnyanadrág is.
Mint azt a szerémségi, Stari Banovci településen lévő Aronia Kft. igazgatója, Sreten Milošević kiemelte, három éve telepítettek két és fél hektáron szibériai áfonyát, vagyis aróniát, az idén januárban pedig megkezdték a termés feldolgozását is. Teát, lekvárt, szirupot is készítenek. Nagy a kereslet a termékek iránt, így a vállalkozó kiemelte, szükség lenne további telepítésre, amit ők terveznek is, de amennyiben valaki termesztené ezt a gyümölcsöt, ők biztosan felvásárolnák azt.
A kishegyesi kecsketenyésztők már több éve közösen próbálnak betörni a piacra. Számos ízesítésű sajtjuk – bazsalikomos, csípős, fokhagymás, füstölt – igen népszerű volt a termékbemutatón.
A legnagyobb gondot az élelmiszer magyarországi értékesítésénél az előírások jelentik, amelyeknek – mint azt hangsúlyozták, a kisvállalkozók egyedül szinte képtelenek eleget tenni. Ezért van szükség az összefogásra.
