A Goldman Sachs, a J. P. Morgan, a Barclays és a kínai CMEC is érdeklődik a horvát autópályák iránt, amelyeket a horvát kormány harminc évre szeretne koncesszióba adni, mivel a két állami autópálya-kezelő vállalatnak az idén és jövőre összesen 7,1 milliárd kuna hiteltartozást kell törlesztenie – írja a Novi List.
A két állami vállalat, a Hrvatske autoceste és az Autocesta Rijeka Zagreb kezelésében álló sztrádák pénzzé tételének modelljét még nem dolgozták ki részletesen, de a körvonalazódó tervek szerint a horvát kormány harminc évre adná koncesszióba az összesen 1200 kilométer hosszúságú pályaszakaszokat. Az üzlet értékéről egyelőre csak találgatni lehet, de biztosra vehető, hogy a koncesszióba vevő félnek egy összegben kellene kifizetnie a bérleti díjat.
A horvátokkal szinte egyidejűleg Szlovénia és Szerbia is felkínálta közlekedési infrastruktúráját: a szlovén DARS autópálya-vállalat mintegy hárommilliárd eurós hiteltartozása miatt, Szerbia pedig az úthálózat bővítéséhez keres koncessziós partnert. A horvát autópályák bérbeadása után várhatóan növekednének az autópályadíjak – írja a horvát lap –, hiszen a Strabag üzemeltetésében lévő Zágráb–Macelj autópályán most is kétszer többet kell fizetni kilométerenként, mint az állami szakaszokon. Elemzők szerint a horvát autópályák bérbeadása legkorábban a kormányciklus végére várható, mivel rendkívül bonyolult és időigényes folyamat. Ráadásul egyfajta tiltakozó közhangulatban kell lebonyolítani, mert a horvát állampolgárok többsége nem hajlik a horvát stratégiai erőforrások kiárusítására. Ugyanakkor kérdés, hogy Horvátország legalább átmeneti időre megtarthatta volna-e korábbi adósbesorolását az autópályák koncesszióba adására vonatkozó tervek bejelentése nélkül – írja a horvát napilap, hozzátéve, hogy 20 évvel Jugoszlávia széthullása után a szerbek, a horvátok és a szlovének ismét egységesek, csak ezúttal saját vagyonuk kiárusításában.
A Jutarnji list napilap a horvát autópályákkal kapcsolatban a múlt héten arról írt, hogy kevesebben autóztak az idén a Zágráb–Rijeka, illetve a Zágráb–Split–Vrgorac utakon, mint tavaly, ugyanakkor a júniusi áremelés következtében nőtt a pályadíjakból származó bevétel.
Az autópálya-hálózat kiépítése óta az idén először könyvelt el kisebb forgalmat a sztrádákat üzemeltető Autocesta Rijeka Zagreb, valamint a Hrvatske autoceste vállalat. Ezért a júniusi 15 százalékos áremelés az év első nyolc hónapjában összességben csupán egyszázalékos bevételnövekedést eredményezett tavalyhoz képest. A horvát fővárost Dalmáciával összekötő Zágráb–Split–Vrgorac sztrádán az év első félévben 5,7, július–augusztusban 4 százalékos volt a forgalomcsökkenés 2011-hez képest. Ezen a szakaszon a tavalyi 218,8 millió kunával szemben az idén július–augusztusban 217,2 millió kuna pályadíjat fizettek be az autósok, ami 0,75 százalékos visszaesés. A Hrvatske autoceste kezelésében álló valamennyi, összesen 865 kilométer hosszú autópályán 720 ezerrel volt kevesebb a gépjárművek száma, mint egy évvel korábban.
