A brazilokkal már nem csak a futballban kell számolni
2011 egyik legfőbb tendenciája a BRIC (Brazília–Oroszország–India–Kína) országcsoport egyre növekvő gazdasági hatalmáról szólt, miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió alacsony növekedéssel és egyre magasabb adósságokkal szembesült. A világgazdasági növekedés motorjának számító négy ország teljesítménye 2012-ben is meghatározó lesz.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) jelentése szerint a hazai össztermék (GDP) értéke alapján Brazília megelőzte Nagy-Britanniát, és így a világ hatodik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország és Franciaország után. A CEBR prognózisa szerint az évtized végére a többi BRIC-állam is felzárkózik a globális élmezőnyhöz.
A 203 millió lakosú Brazília aktív kereskedelmi politikát folytat, aminek eredményeként 2000 óta az export évi 17 százalékkal nő, legfőbb partnere az Európai Unió, az USA és Latin-Amerika. Brazília és a többi BRIC-állam tavaly többször került a figyelem középpontjába mint az euróövezeti adósságok egyik lehetséges finanszírozója. A jelentős devizatartalékokkal rendelkező államok azonban mégsem kötelezték el magukat az euró gondjainak a megoldására. Egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy Brazília vezetésével Latin-Amerika képes lehet-e függetleníteni magát az USA-tól gazdasági és politikai értelemben, valamint versenyre tud-e kelni az észak-amerikai regionális erőközponttal. Egyesek szerint az ország nem lesz képes az utóbbira, azonban latin-amerikai szempontból nézve nagyon jók az esélyei a térségnek, hogy brazil vezetéssel politikai és gazdasági centrummá váljon. Oroszország a kilencvenes évek gazdasági depressziója, majd az 1998-as összeomlást követően 2000-től az emelkedő olaj- és gázárak, valamint a központi politikai hatalom megerősödése révén vált egyre jelentősebb világgazdasági szereplővé. Gazdasági hatalma nagyrészt a nyersanyagok exportján alapszik, így a kiviteli anyagoknak az ármozgása alapvetően befolyásolja a belső helyzetet. Oroszország számára kedvező még az óriási devizatartalék, valamint a kilenc százalék körüli államadósságszint.
A londoni gazdaságelemző ház előrejelzése azt valószínűsíti, hogy 2020-ban változatlanul az Egyesült Államok lesz a világ legnagyobb gazdasága, amelynek éves GDP-értéke a 2011-es 15 ezer milliárd dollárról 2020-ig 21 ezer milliárd dollár fölé emelkedik. A CEBR szerint 2020-ban is Kína lesz a második legnagyobb globális gazdasági hatalom. Ha beválik a patinás londoni elemzőház prognózisa, akkor Oroszország 2020-ban feljön Japán mögé a negyedik helyre. India a mostani tizedik hely után 2020-ban már a világ ötödik legnagyobb gazdasága lesz, Brazília pedig megtartja hatodik helyezését a CEBR előrejelzése szerint. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a legnagyobb európai gazdaságok tovább csúsznak lefelé a globális gazdasági ranglistán.
