A világ legfontosabb kőolajszállító útvonalának a lezárása kétségbevonhatatlanul az energiahordozó árának drasztikus megemelkedéséhez vezetne, egyes vélemények szerint a nyersolaj hordónkénti ára a jelenlegi 100 dollár körüliről 300-ra ugorhatna, s mivel az üzemanyag árában a nyersolaj 50 százalékot tesz ki, ez magától értetődően a benzint és a gázolajat is jelentősen megdrágítaná, akár 50 százalékkal is. Röviden így összegezhető a lehetséges 200 dináros benzinárról szóló rémhír mögötti, hihetően hangzó magyarázat.
Az irániak az olajembargóra való válaszlépésnek szánták a Hormuzi-szoros lezárásáról a fenyegetést. Hétfőn csatlakozva az Egyesült Államok és az ENSZ által bevezetett korlátozásokhoz július 1-jéig az Európai Unió is késleltetett olajembargót vezetett be Irán ellen. A hír azonban nem vezetett az olajárak felszökkenéséhez. Jelenleg – a tegnapi nappal bezárólag – épp az ellenkezője történik az olajpiacon, a nyersanyag ára már negyedik napja folyamatosan csökken. A szakértők szerint ennek két oka lehet, egyrészt az iráni olajembargóhoz kapcsolódó spekulációk, magyarán a nyerészkedők az energiahordozó megdrágulásával kalkulálnak, másrészt a görög adósságelengedésről folyó tárgyalásokkal kapcsolatos rossz hírek tolják lefelé a nyersanyagárakat, így az olajét is.
Igazi jósnak kell lennie annak, aki ennyi bizonytalansági tényező mellett képes volna megmondani, hogy holnap mi fog történni a nyersolajárakkal. Az mindenesetre kijelenthető, hogy az árnövekedési bumm egyelőre elmaradt. Carsten Fritsch, a Commerzbank elemzője szerint az EU hétfői csatlakozása az olajembargóhoz azért nem váltott ki áremelkedési hullámot az olajpiacon, mert azt előre bejelentették, nem ért tehát senkit sem váratlanul.
Ebből nem következik azonban, hogy mától fogva nyugodtan hátradőlhetünk a karosszékünkben. Már azért sem, mert tegnap újabb rossz hír rázta meg a piacokat, ami befolyással lehet az üzemanyagárakra. A legnagyobb független európai finomító, a Petroplus, mivel nem tudott megegyezni hitelezőivel, bejelentette fizetésképtelenségét. A Petroplus egységei a maguk napi 667 ezer hordós kapacitásukkal az európai finomítói kapacitások 4,4 százalékát tudhatják magukénak, s ez a kiesés érezhető hatásokkal bírhat a piacon. A hazai autósok tehát aggódhatnak a nagyvállalat leállása miatt.
Ez ismét egy olyan hír, ami miatt nem kell rögtön a szívünkhöz kapni. Az európai finomítói feldolgozóágazat ugyanis túlzott kapacitásokkal küzd, éppen ezért a leállás hatásai elhanyagolhatóak maradhatnak. A hazai autósoknak elsősorban az iráni geopolitikai feszültségek miatt kell aggódni, hiszen az befolyásolja az olaj árának alakulását, ami a finomított termékárak trendszerű mozgását is alakítja – írja ezzel kapcsolatban a Portfolio.
Az iráni helyzet miatt tehát nem elképzelhetetlen egy jövőbeli 200 dinár körüli benzinár. Van, ahol ez a közel-keleti helyzettől függetlenül már meg is valósult. Az adósságválsággal küzdő Olaszországban az év elején 1,8 euróra emelték a benzin literjének az árát.
