Pénteki hír, hogy az IMF elhalasztotta a nyár végén kötött 1,1 milliárd eurós, 18 hónapra szóló elővigyázatossági hitelmegállapodás negyedéves felülvizsgálatát. A nemzetközi pénzintézet arra hivatkozott, hogy Szerbia 2012. évi költségvetése nincs összhangban a hitel föltételeivel. Az IMF közleménye szerint mértéküket tekintve az államkötvény kibocsátások és az állami kezességvállalások nincsenek összhangban az államháztartási hiányra, valamint az államadósságra vonatkozó szerb vállalásokkal.
Miről is van itt szó? Egyrészt arról, hogy a szerb állam a mértéken felüli kötvénykibocsátásokkal rohamos ütemben adósítja el magát az utóbbi időszakban, másrészt arról, hogy a kormány a rosszul gazdálkodó közvállalatok banki kölcsönfelvételének támogatására a költségvetésben kezességvállalás címén több száz millió eurót különített el, ahelyett, hogy gazdálkodásuk rendbetételére kötelezte volna el magát.
Csak január első két hetében 16 milliárd dinár értékű állampapírt értékesített az állam. Nem feledkezhetünk meg a tavaly szeptemberi első szerbiai – 1 milliárd dollár értékű – eurókötvény aukcióról sem a nemzetközi piacokon. Egyetlen ország sem képes finanszírozni magát kötvénykibocsátás nélkül, s a szerb állampapírok egyelőre sikeresen el is kelnek, a probléma az eladósodás gyorsuló ütemében és a kötvénykibocsátás szerkezetében van (a hosszú távú állampapírok értékesítése már nem megy zökkenőmentesen). A jelek szerint erre – tekintettel az állampapírpiac romló helyzetére, ami a jövőben várhatóan nagyobb hozamokat, azaz drágább finanszírozást eredményez – az IMF illetékesei is fölfigyeltek.
Fölfigyeltek arra az állam „kezességvállalói nagylelkűségére” is, amely szerint a banki hitelek kezességvállalására az állam a 2012-es büdzséből összesen 272,8 milliárd dinárt, megközelítőleg tehát 2,6 milliárd eurót kíván fordítani. Ebből a leginkább problematikusnak az a rész mondható, amit a közvállalatok hitelfölvételére szánnak a költségvetésben, tudván azt, hogy e kölcsönöket azok nem fejlesztésekre és gazdálkodásuk rendbetételére, hanem működési költségek címén kérik. A tönkrement vállalatok fölvásárlójaként ismertté vált Srbijagas gázszolgáltató közvállalat részére például 190 millió eurót különítettek el erre a célra a költségvetésben, a Galenika Rt.-nek 70 milliót, a JAT AIRWAYS-nek 10-et, és sorolhatnánk. Az ilyen jellegű kiadásokat összeadva több száz millió euró a végeredmény.
A jelenlegi rendkívül feszült világpiaci helyzetben minden ilyen kedvezőtlen hírnek beláthatatlan következményei lehetnek az országra nézve. Erre figyelmeztetett tegnapi sajtótájékoztatóján a szerb bankkormányzó, Dejan Šoškić is, aki szerint „nem engedhetjük meg magunknak a fennakadást az IMF-fel folytatott tárgyalásokban”. Mint mondta, egy ilyen, a felülvizsgálat elhalasztásáról szóló rossz hír nemcsak a dinár árfolyamára hathat ki negatívan, hanem az esetleges beruházókat is visszariaszthatja, de ezen kívül ronthatja az ország adóskockázati besorolását is, ami pedig tovább drágítaná a költségvetési hiány államkötvény kibocsátásból történő finanszírozását.
