Olli Rehn: Szankcióként lehetőség van akár uniós források visszatartására is (Fotó: MTI)
Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. A testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is. Ha a tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára.
Olli Rehn szerdán bejelentette, hogy szankcióként lehetőség van akár uniós források visszatartására is. Egy magát meg nem nevező európai diplomata szerint az Európai Bizottságnak nincs hatásköre arra, hogy a nem euróövezeti tag Magyarországot a költségvetési szigor kellő hiánya miatt pénzügyi büntetéssel sújtsa, javasolhatja viszont, hogy az úgynevezett európai kohéziós forrásokat részleges vagy teljes egészében is megvonhatják az országtól. Ezzel több mint egymilliárd euróval is megkurtíthatják az országot.
Az Európai Bizottság nemcsak a költségvetési hiánnyal, hanem a magyarországi „demokráciadeficittel” is foglalkozik. A szerdai sajtótájékoztató alapján követelni fogják Magyarországtól a jegybankkal, a bírói karral és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos vitatott szabályozások megváltoztatását.
Végső szakaszba jutott, de még nem zárult le teljesen az az elemzés, amelynek keretében az Európai Bizottság a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival. Január 17-ei, vagyis jövő keddi ülésén a biztosok testülete újra foglalkozik a témával – közölte Pia Ahrenkilde, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerdai ülése után.
Barroso szóvivője a biztosok testületének nyilatkozatát ismertetve elmondta, hogy az elemző munkával néhány napon belül végeznek; a dolgok jelenlegi állása szerint továbbra is erős aggodalmaik vannak egyes magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Az elemzés eredménye lehetővé teszi majd, hogy a biztosok a jövő kedden „szilárd jogi megállapítások alapján megfelelő döntéseket hozhatnak”.
A szóvivő az aggályos területek közül kiemelte a jegybank függetlenségének ügyét, az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, azon belül különösen azt, amely a bírák kötelező nyugdíjazási korhatárát 70-ről 62 évre csökkentette, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését.
Olli Rehn pénzügyi biztos szerdán azt jelentette be, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy „időben és tartósan fenntartható módon” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Az uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.
Rehn emlékeztetett arra, hogy a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás „nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége”. Több, különböző politikai színezetű kormány közös „termékéről” van szó – fogalmazott a finn biztos.
Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt – mutatott rá a bizottság az ülést követően kiadott közleményben.
Az unióban összesen 23 ország ellen folyik eljárás a túlzott deficit miatt. Négy ország (Belgium, Ciprus, Málta, Lengyelország) esetében Brüsszel azt állapította meg, hogy hatékony lépéseket tettek a hiány leszorítása végett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnne az ellenük zajló eljárás – tette hozzá Rehn.
