A horvát gazdasági miniszter hétfőn megerősítette, hogy az INA leányvállalatából leválasztják a gázellátást, és ezt a feladatot a következő három évben a Horvát Villamosművek (HEP) fogja végezni – olvasható a horvát internetes oldalakon.
Az átszervezésre azért lesz szükség, mert az Európai Unió előírja a tagországoknak, hogy kötelesek biztosítani a gázellátást a háztartások és az ipar számára. A zágrábi kormány ezért úgy döntött, hogy a több éve veszteséges, az INA tulajdonában lévő közszolgáltató cég helyet három évig a HEP fog szolgáltatni – jegyezte meg a miniszter.
A miniszter kijelentette, hogy a háztartások számára nem lesz áremelés, ami szerinte biztosan megvalósult volna, ha az ellátók a szabadpiacon vásárolnák a gázt. Reményét fejezte ki, hogy az INA pozitívan fog viszonyulni a várható kormánydöntéshez.
A zágrábi gazdasági minisztériumban újságírói kérdésre megjegyezték, hogy sok európai állam részben vagy teljesen szabályozza a gáz árát. Horvátország a köztes megoldást választotta, vagyis a háztartások a gázt szabályozott áron kapják.
A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forint) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1-jéig kell megkötni. Abban is megállapodtak akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást köt az INA horvátországi szénhidrogén- termelésével kapcsolatban. Az okoli gáztározó a Plinacróhoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-jéig elhalasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől.
Az INA olajipari vállalat részvényeinek 49,1 százaléka a Mol tulajdonában van, a részvények 44,84 százalékát birtokolja a horvát állam. A Mol rendelkezik az irányítói jogokkal is. A két fő tulajdonos között vita van az INA jövőjéről. Az egyik legfontosabb kérdés az olajcég irányítása, de a zágrábi kormány egyebek mellett azzal vádolja a Molt, hogy nem fektetett be megfelelő mértékben az Inába. A magyar olajcég szerint ezzel szemben a horvát kormányt terheli felelősség, például amiért ígéretétől eltérően nem választotta le az Ináról a vállalat veszteséges gázüzletágát.
TÁRGYALTAK AZ OROSZOKKAL
Zoran Milanović horvát miniszterelnök megerősítette, hogy folytak megbeszélések az oroszokkal az Ináról, de tartalmukról nem árult el részleteket – írják a horvát internetes hírportálok. A miniszterelnök hétfőn Londonban tartott előadást egy befektetési fórumon, majd ezt követően nyilatkozott az újságíróknak. A miniszterelnök megerősítette, hogy az oroszok érdeklődnek az INA részvényei iránt, ami logikus befektetői magatartás, de véleménye szerint meg kell várni, hogy léteznek-e még más érdeklődők is, és a kormánynak annak függvényében kell döntenie. A Mol tulajdonában lévő részvényekről a Molnak kell döntenie, a kormánynak pedig a saját tulajdonrészéről kell eldöntenie, hogy mit akar és tehet vele. Az INA-részvények többségét már eladták, a magyar vállalat a piaci áron vásárolta meg őket – idézik a lapok a horvát kormányfő.
Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter ugyancsak hétfőn megerősítette, hogy nem volt hivatalos tárgyalás egyetlen orosz befektetővel sem, de a portálok hangsúlyozzák, hogy a nem hivatalos tárgyalásokat nem cáfolta a miniszter.
Ha a Mol az INA részvényeinek eladásáról döntene, a miniszter bizonyos abban, hogy a befektető tárgyalna a horvát kormánnyal az INA stratégiai céljairól. „Az INA Horvátország stratégiai vállalata, amely az energetikai piac hatvan százalékát birtokolja, ezért szeretnénk, hogy regionálisan erős legyen akár új vagy régi partnerrel” – idézi a Poslovni dnevnik internetes kiadása a miniszter hétfői nyilatkozatát.
Vrdoljak szerint nem az a fontos, hogy a befektető honnan érkezik, hanem a stratégiai célokban való megegyezés.
A ROSZNYEFT A TÉRSÉGBEN TERJESZKEDNE
Bizonyíték van arra, hogy a Rosznyeft olajipari cégnek konkrét elképzelései vannak az INA-val és a regionális terjeszkedéssel kapcsolatban, köztük szerepel a szlovén Petrol esetleges megvásárlása is – írta vasárnap a Večernji list. A Rosznyeft számára készült tanulmányból kiderül: ha megvalósulnának az orosz energetikai óriás tervei, akkor egy vertikálisan szerveződő integrált vállalat jönne létre több mint tízezer alkalmazottal, ezer töltőállomással, erős piaci részesedéssel Délkelet-Európában és a Mediterráneum nyugati részén.
A lap birtokába jutott, üzleti titoknak minősített tanulmány szerint az egyesített INA és Petrol domináns befolyást szerezhetne a horvát és a szlovén üzemanyag-kiskereskedelmi piacon, de jelentős piaci részesedéssel rendelkezne Bosznia-Hercegovinában is. Szerbia, Montenegró, Albánia pedig jó fejlődési lehetőséget jelentene az orosz cég számára – írja a lap a tanulmányra hivatkozva.
A nagykereskedelmi üzletág fejlesztésében is látnak üzleti lehetőséget a tanulmány készítői az orosz olajipari vállalat kőolajszármazékai számára, mégpedig az osztrák, az olasz és a magyar piacon. A lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ezek a tervek az INA szempontjából a sziszeki (sisaki) és rijekai olajfinomítók megtartását eredményeznék.
Lényegében a horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről 2013 szeptemberében kezdődtek a megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában pedig a részvények 49,1 százaléka van, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A Mol többször megerősítette, ha nem tud megállapodni a horvát kormánnyal az INA jövőjéről, a magyar cég kész a részvények eladására is.
