Miodrag Kostić, akit a Forbes amerikai üzleti magazin felmérése szerint Szerbia leggazdagabb és a régió harmadik leggazdagabb embere, a tavalyi újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásáron meglepő kijelentést tett. Szerinte a térség legnagyobb vállalatainak, az Agrokornak, az általa irányított MK Groupnak, a horvát Atlantic Csoportnak, a szlovén Fructalt megvásárolt szerb Nectarnak és a horvát Podravkának a nemzetközi piacon való versenyképesség érdekében egy AMANP nevű konszernben kellene egyesülni.
A szerb üzletember a múlt hétvégén azt nyilatkozta, hogy az MK Group és a Podravka már a tárgyalások végső fázisában tart. A koprivnicai Podravka céggel már hónapok óta tartanak a tárgyalások – állítja Kostić. A Slobodna Dalmacija horvátországi napilap írása szerint „a szerbiai cukorkirály” 100 millió eurót szándékozik befektetni horvát gazdasági érdekeltségekbe.
– A közös tulajdonú társaságnak egy igazgatósága lenne és 7 milliárd eurós jövedelmet valósíthatna meg. Ha idejében nem eszmélünk fel, akkor csupán nézői lehetünk a nagy európai piacversenynek – jelentette ki a tavalyi mezőgazdasági vásáron a Vajdaságban és Ukrajnában több tízezer hektár szántóföldet hasznosító Kostić. Ha a vagyonos üzletember elképzelése valóra válna, akkor az általa megálmodott cég az egykori Jugoszlávia legismertebb élelmiszer-ipari termékeit gyártaná, például a Vegetát, a Cocktát, a Smokit, a Cedevita vagy a Fructal üditőitalokat.
A HORVÁTOK HELYESBÍTETTEK
A Podravka tegnap azt közölte, hogy MK Grouppal történő megbeszélések kizárólag az egyes piacokon való üzleti együttműködésre korlátozódnak, és nem szeretnének egyesülni a szerbiai céggel.
A tervezett 100 millió eurós beruházás értéke több mint kétszerese az eddig Horvátországba befektetett szerbiai tőkének. A szerbiai vállalkozók a szomszédos országba eddig mintegy 40 millió eurót fektettek be az üzleti érdekeltségeikbe. Az összes horvátországi társaság szerbiai beruházásának összértéke meghaladja a 600 millió eurót.
A Szerbiai Gazdasági Kamarában a gyenge szerb gazdasági jelenlétet Horvátországban a kései és befejezetlen szerbiai magánosításával, a horvát vásárlók hazai termékek iránti keresletével magyarázzák, valamint a beruházásösztönzés elhanyagolásával a szerbiai bankok részéről – írta a Slobodna Dalmacija.
