Lazar Krstić pénzügyminiszter elképzelhetetlennek nevezte egyes közvállalatoknak azt a szándékát, hogy a mai nehéz viszonyok közepette tizenharmadik havi bért osszanak ki alkalmazottaiknak. A kormánykörökben nagy felháborodást keltett hírt megerősítette Aleksandar Vučić kormányalelnök is, aki meg is nevezett az engedélyért folyamodó vállalatok közül négyet: ezek a Postaforgalmi Közvállalat, a Telekom, a Dunav biztosító, a Kontrola letenja szerbiai légi irányító közvállalat.
A Telekomnál csütörtökön bejelentették, hogy lemondtak arról a szándékról, hogy tizenharmadik bérrel jutalmazzák alkalmazottaikat.
Ismét bebizonyosodni látszik, hogy Szerbia a korlátlan lehetetlenségek országa, nem számít, hogy az ország az adósságcsapdába jutás felé tart, és hogy a költségvetési hiány tetemes részét a közvállalatok és állami vállalatok okozzák, ennek ellenére sok helyen tizenharmadik bérrel jutalmaznák a veszteségtermelést és a kevésbé hatékony munkát. Köztudomású ugyanis, hogy Szerbiában egyedülálló módon, a közszférában mintegy harminc százalékkal magasabb az átlagbér, mint a versenyszférában.
– Abban reménykedtem, hogy októberben mindenki megérti a mostani helyzetet. Sajnos kiderült, hogy sokan nem értették meg – mondta a hír hallatán a szerbiai köztelevíziónak nyilatkozva Lazar Krstić, aki szerint a pénzügyminisztérium ugyan senkinek sem tilthatja meg, hogy kiossza a tizenharmadik havi bért, de nem volna helyénvaló ezt megtenni, különösen azokban a vállalatokban, amelyek állami monopóliumot élveznek.
Saša Radulović gazdasági miniszter keményebb hangot ütött meg. Elmondta, hogy ellenőrizni fogják, hogy a szóban forgó vállalatok kifizették-e már a tizenharmadik havi juttatást, felelőtlen lépés volna ugyanis semmibe venni a kormány ajánlását, hogy ne tegyék, mert erre jelenleg nincs lehetőség.
A gazdasági minisztérium szerdán felszólította a közvállalatok vezetőit, a közalapítványokat, a különféle ügynökségeket és a kommunális közvállalatokat a maximális takarékoskodásra, és hogy faragjanak le minden, működésük szavatolásához nem szükséges többletkiadásból.
Radulović szerint felelőtlenség volna a tizenharmadik havi bér és minden egyéb juttatás kifizetése az ünnepek alkalmából a monopolhelyzetet élvező állami vállalatokban akkor, amikor a versenyszférában helyt álló cégeknek különösen nehéz üzleti feltételek közepette kell tevékenykedniük.
Aleksandar Vučić is határozottan ellentmondott az ötletnek:
– A munkatársaimmal is közöltem, hogy szóba se jöhet, senki sem adhat tizenharmadik havi bért, főként nem azokban a vállalatokban, amelyekben 200 vagy 350 ezer dinár körüli az átlagbér.
A gazdasági minisztérium ajánlásában felszólította a közvállalatokat, hogy a 2014-es pénzügyi tervben maximálisan racionalizálják a marketingre és a szponzorálásra szánt kiadásaikat. Lazar Krstić, a pénzügyi tárca vezetője közölte, hogy a költségvetésről szóló törvény szerint a közszférában bértáblát vezetnek be július 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy egyforma fizetésre számíthatnak azok, akik ugyanabban a munkakörben dolgoznak, függetlenül attól, hogy melyik állami intézmény foglalkoztatottjai. Eddig ugyanis, mondani sem kell, nem ez volt a helyzet.
