A bitcoin nevű virtuális fizetőeszköz már nem először kavart nagy port a pénzügyek világában. Ez év áprilisában robbant be először igazán a köztudatba, amikor az árfolyama rekordot döntött, történetesen egy egysége napokig 270 dollárt ért. A bitcoin árfolyama azóta is folyamatosan ingadozik. Újabban egyesek a jövő fizetőeszközének tekintik, és élesen kritizálják a tradicionális valutákat, míg más számítógépes szakértők óva intik a közgazdászokat, mivel szerintük fejlődnie kell még a digitális pénzügyeknek, hogy teljes biztonsággal használjuk az ilyen valutákat.
Ron Paul, az amerikai kongresszus republikánus képviselője szerint a bitcoin akár a dollár alternatívája is lehet, ha tömegesen kezdik el használni a világon. Megjegyzi azonban azt is, hogy a bankok – a jelenlegi pénzügyi helyzet összetettsége miatt – ellenlábasai lesznek a virtuális pénznek.
Miles Kimball, a Michigani Állami Egyetem professzora is úgy értékeli, hogy hatalmas potenciállal bír ez a pénznem, hiszen rengeteg olyan előnye van, amelyekkel a klasszikus fizetőeszközök nem dicsekedhetnek.
Az előnyök között szerepel például az, hogy lehetetlen hamisítani, továbbá nem tudják elkobozni a tulajdonosától. A bitcoin-tranzakciók előnye az is, hogy a fizető mentesül a bankok által kivetett kezelési költségek alól. Ezenkívül, szükség esetén, a tulajdonosok teljes inkognitóban maradhatnak. Ez szintén alkalmas a befektetők számára, mivel például egyre kevésbé biztonságos off-shore számlákon tartani a pénzt.
Kevés a valószínűsége, hogy a bitcoin egyhamar meghódítja a pénzügyek világát, és felváltja a dollárt, vagy más állami valutát, azonban szolgálhat univerzális alternatív fizetőeszközként, amelyet világszerte elfogadnának.
A másik dolog pedig az, hogy az állami irányítás továbbra is elég szigorú nyomás alatt fogja tartani az digitális valutákat. Az ok egyszerű: ha a polgárok nem használnák tovább az állami üzleti és pénzügyi csatornákat, azok a központi bankokkal együtt összeomlanának. Ez például az amerikai központi bank Szövetségi Tartalék Rendszere (FED) esetében katasztrofális következményekkel járna, hiszen lehetetlenné válna a lassan fejlődő gazdaságok élénkítése, a nemzetközi gazdasági aktivitás serkentése.
Kimball azt üzeni, hogy a bankárok és politikusok ahelyett, hogy hadat üzenjenek a digitális pénznek, inkább keljenek vele versenyre.
– Tény, hogy egyedül ők lennének képesek megakadályozni a bitcoin térhódítását, azonban ez szerintem rossz lépés. A hadakozás helyett be kellene vezetniük a saját virtuális valutájukat, de ezzel már kicsit elkéstek – fejti ki a michigani professzor.
Egyébként, nem a fentebb említett virtuális valuta az első próbálkozás a klasszikus pénznemek használatának és a hozzá kapcsolódó pénzügyi hercehurca kikerülésére, és egy egységes nemzetközi fizetőeszköz bevezetésére. Itt van például a jól ismert internetes oldal, az E-bay, amely világméretűvé terjesztené a digitális fizetési módszert. Ugyanakkor itt van a „seasteading” elnevezésű fizetés-koncepció is, amely a nemzetközi vizeken fekvő városok üzleti problémáit orvosolhatná, mivel a klasszikus módszerekkel komplikált bármiféle üzletelés, illetve befektetés lebonyolítása.
Afrikában például több millióan egyszerűen SMS-eken keresztül kezelik a pénzügyeiket. Mindezt az M-PESA (az M mobiltelefont jelent, a pesa pedig szuahéli nyelven pénzt) rendszere teszi lehetővé, amelyet Afrika két legnagyobb cége a Safaricom és a Vodacom hozott létre. A mobiltelefon-alapú tranzakciók lehetővé teszik, hogy a felhasználók kikerüljék a bankok és az elektronikus készpénzátutalás okozta kellemetlenségeket. Sőt, egyesek az ingyenes perceket is fizetőeszközként kezelik.
Az egységes digitális pénzzel való fizetés tehát leegyszerűsíti és egységessé teszi a nemzetközi átutalásokat, vásárlásokat, hiszen nem kell valutát váltani, mindig ugyanakkora marad az összeg, nem kell alkalmazkodni a különböző bankok és országok adó-előírásaihoz sem.
A bitcoin és a hozzá csatolandó szoftver olyan előnyökkel rendelkezik, amelyekkel a fentebb említett módszerek nem. A fizetések, és az átutalások során a felhasználónak nem kell feltüntetni a nevét, elég ha megadja az „ID pénztárcája” kódját. Így, ezek a folyamatok sokkal biztonságosabbá válnak, mint a klasszikus kártyás tranzakciók során.
Nincsenek közvetítési díjak, ugyanakkor „portable” valutának számít, tehát egy bitcoinnak az összes kisebb egysége (mint például a dinár esetében a már közforgalomban nem lévő, de az árak mellett még feltüntetett para) utalható.
Adam Gurri, New York-i libertárius közgazdász szerint a bitcoin a szabadpiac és a szabad valuta híveinek Szent Grálja, éppen a fentebb említett előnyei és kényelmessége miatt.
Azonban érdemes odafigyelni a negatív kritikákra is. Egyes internetes oldalak (Bitcoin.hu – Magyar Bitcoin Portál) például megemlítik, hogy a klasszikus fizetési módszerek központilag felügyelt könyvelési rendszereken alapulnak, amelyeknek legnagyobb előnye, hogy csalás esetén azonnal kapcsolatba lehet lépni a központokkal, és visszafordítani a kifizetést. Annak ellenére, hogy a bitcoinnak is van egy ilyen rendszere, ám központi felügyelete nincs, így visszavezetni a pénz útját nehézkes, vagy szinte lehetetlen. Például, ha valaki bitcoinnal vásárol valamit az interneten, és a kereskedő nem küldi el az árut, lehetetlen bebizonyítani a csalást, és megtéríteni a kárt, kivéve akkor, ha a vásárló személyesen ismeri a kereskedőt, és perre viszi az ügyet. Az utóbbi időben a fejlesztők igyekeztek orvosolni ezt a problémát.
Alan Woodward, a Surrey Egyetem professzora szerint a legnagyobb gondot itt is a hackerek okozzák. Egyik cikkében megjegyzi, hogy a probléma az ilyen digitális pénzügyi operációs rendszerek eddig még nem ismert, frissen felfedezett sebezhetőségeiben, biztonsági részeiben keresendő, amelyek után folyamatosan kutatnak a kiberbűnözők. Így történt meg az is, hogy egyes oldalakon a hackerek lopott (legalábbis érvényes) hitelkártya-adatokat kínáltak eladásra, bitcoinokért.
