Hétfőn kezdte meg hivatalos szerbiai tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. A 2015-ben megkötött 1,2 milliárd euró értékű készenléti hitel megállapodás korábbi három felülvizsgálata már sikerrel zárult, így az elemzők többsége szerint a kéthetesre tervezet vizsgálódást követően az IMF küldöttsége ismét elégedetten távozhat majd. Szerbia jelentős haladást ért el bizonyos területek megreformálásában, a valutaalap képviselői azonban nem hagyták szó nélkül, hogy a közszférában beharangozott leépítések végrehajtása és a nagy állami vállalatok átszervezése egyelőre késik. Előre borítékolható tehát, hogy távozáskor a reformok területén elért eredmények elismerésén túl, azt kérik majd a szerb kormánytól, hogy a közszférában tervezett létszámleépítést minél előbb felgyorsítsa. Az IMF küldöttségének hivatalos látogatása hétfőn délelőtt a Szerb Nemzeti Bankban megtartott plenáris üléssel kezdődött. A szerb delegációt Jorgovanka Tabaković, a nemzeti bank kormányzója vezette, a küldöttség tagjai között volt Dušan Vujović pénzügyminiszter és Željko Sertić gazdasági miniszter is. A miniszterelnök a tárgyalások megkezdését követő nyilatkozatában hangsúlyozta még, hogy a jó eredményeket jelentős áldozatok árán sikerült elérni, de csak akkor van értelmük is az ilyen áldozatoknak, ha a kormány továbbra is elkötelezett marad a reformok folytatását illetően. James Roaf, az Nemzetközi Valutaalap szerbiai küldöttségvezetője is elismerően nyilatkozott az eredményekről a plenáris ülést követően. Mindig elégedett vagyok a tárgyalásokkal és ezúttal is kitűnő volt a megbeszélés – fogalmazott Roaf, aki azt is hozzátette, hogy a megbeszélések végleges eredményeiről a kéthetesre tervezett vizsgálat befejezése után nyilatkoznak a felek. Addig pedig elemezni fogják a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, a szerkezeti reformok, valamint a 2016-os év első negyedévére vállalt kötelezettségek végrehajtását.
Az előző értékelésben már megállapították, hogy az infláció stabilan alacsony, a költségvetési hiányt sikerült jelentősen lecsökkenteni, és 2015-ben a nemzeti össztermék 3,7 százalékát tette ki, a pénzügyi szektor reformjai pedig a megfelelő ütemben halad. A polgárokat viszont most az érdekli elsősorban, hogy mikor lehet a nyugdíjak és a közszféra béreinek emelésére számítani. Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Intézet igazgatója a szerb állami televízióban elmondta, hogy a járandóságok emeléséről majd csak a készenléti hitelmegállapodás hatodik revíziója után lehet tárgyalni, ami azt jelenti, hogy idén már nem lesz emelés.
Aleksandar Vučić miniszterelnök szerint az ország gazdasági felépülése szempontjából egy jelentős fordulóponthoz értünk. Köszönetet mondott az IMF-nek és a Világbanknak, hogy segítik Szerbiát azon az úton, amelyen az ország makrogazdasági szempontból rendezett állammá, a fejlődés útján pedig biztos távlatokkal rendelkező országgá válhat. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szerb államvezetés büszke lehet az eddig elért pénzügyi eredményekre, elsősorban a forgalmi adó hatékonyabb megfizettetése terén. További jó gazdasági eredmények azonban csak a szürkegazdaság további visszaszorításával érhetőek el, ehhez pedig szerbiai polgárait is motiválni kellene, hogy vásárláskor kérjenek számlát, illetve, hogy saját pozitív példáikkal segítsék az államot az adóbevételek realizációjában.
Mint ismeretes, a kormány tervei között szerepel, hogy 2015 és 2017 között mintegy 75 ezerrel csökkentik az állami szektorban alkalmazottak számát. Ezen belül februárig 13-14 ezerrel kellene a létszámot csökkenteni. A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) és az Szerb Állami Vasutak átszervezése is a jövőbeni feladatok közé tartozik, és az ott tervezett leépítések is a tárgyalások témái között szerepelnek. Ezeknek a nagy állami vállalatoknak az átszervezése is késik. A villanygazdaságban még mindig nincs kollektív szerződés, a vasútvállalat holdingcégekké való átalakítása is akkor megtorpant, amikor racionalizálni kellett a dolgozók számát. A Srbijagasban is csak elkészítették az átszervezés tervezetét, de annak megvalósítása nem kezdődött meg.
Roaf kiemelte még az infrastrukturális beruházások fontosságát, valamint az önkormányzatok pénzelését szabályozó törvények meghozatalát, melynek alapján terveznék a jövő évi költségvetést. Az IMF küldöttségvezetője az oktatásban és az egészségügyben szükséges reformok mellett kitért rá, hogy a szerbiai adóhatóság megreformálása is a küszöbön álló fontos feladatok közé tartozik.
Željko Sertić gazdasági miniszter a sajtónak nyilatkozva azt is elmondta, hogy az IMF és a szerbiai államvezetés céljai azonosak. Tréfálkozva ugyan, de azt is megjegyezte, hogy Vučić miniszterelnöknek sok esetben ambiciózusabb és szigorúbb elképzelései vannak még az IMF feltételeinél is. Sertić az állami vállalatokban – elsősorban a villanygazdaságban – nem csupán a hagyományos értelemben vett leépítésekben látja a reformokat, hanem szerinte ezt a vállalatot úgy kell átalakítani, hogy a jövőben még hatékonyabban működhessen. Nem mulasztotta el kiemelni, hogy az év eddig eltelt részében Szerbia exportja mintegy 13 százalékkal nőtt, míg az import ehhez képest mindössze 3 százalékkal bővült, ami biztató eredménynek számít, és korábban még sosem tapasztalhattunk ilyen arányú változásokat.
Az IMF küldöttsége június 9-étől 21-éig tartózkodik Szerbiában a hitelmegállapodás negyedik felülvizsgálatának befejezése végett, illetve az ötödik felülvizsgálat előkészítése ügyében. Az egyeztetések során a legfrissebb makrogazdasági és költségvetési adatok elemzése mellett tárgyalnak az ország következő időszak tervezett gazdaságpolitikájáról is. Az április 24-ei előre hozott parlamenti választások után még nem alakult meg az új kormány, a jelenlegi miniszterek és a miniszterelnök így most úgynevezett technikai mandátumban tevékenykedik.
Az IMF missziójának vezetője kiemelte, hogy a látogatás során várhatóan felfelé módosítják a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést is. A Szerb Nemzeti Bank májusban a korábban becsült 1,8 százalékról 2,25-2,5 százalékos bővülésre módosította a várt GDP-növekedést. Ez azért is reális, mert a szerb gazdaság az év első negyedében 3,5 százalékkal bővült.
