Kedves atya, van egy barátnőm, aki folyamatosan valamilyen ezoterikus dolog felé fordul. Hol a kártyajóslás felé nyit, hol reiki tanfolyamra jár, de mindig kitalál valami újabbat. Ha lelki gondom van, ilyen hókuszpókusz formákban szeretne nekem segíteni. Mondtam neki, hogy én hívő vagyok, s ez nem érdekel, de néha már ráhagytam, mert nem akartam megbántani. Ilyenkor nagyon furcsán, rosszul éreztem magam. Mi történhetett? Mit tegyek? Már idegesít a dolog. Szilvia
Tisztelt Szilvia!
Akik ezotériával, kártyavetéssel, reikivel foglalkoznak, ők azok a hamis próféták, akitől óvakodnunk kell. Krisztus világosan beszélt erről: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárányok képében jönnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok. A gyümölcseikről ismeritek fel őket. Vajon szednek-e a tövisről szőlőt, vagy a bogáncsról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.” (Mt 7, 15-17)
A hamis próféták, akik valójában csalók, szélhámosok, a „gyümölcseikről ismerhetők fel: először arról, hogy hízelegve jönnek hozzánk: „bárányok képében”; másodszor arról, hogy erőszakosak: „ragadozó farkasok”; harmadszor meg arról, hogy bénító nyugtalanságot keltenek az emberben. Ezek a jelek mind megvannak az Ön esetében, tisztelt Szilvia.
Vegyük csak sorra a csalók felismerésének ismertető jeleit.
1/ Az első a hízelgés, a „bárány képe”. Ez a báránykép azt jelenti, hogy kecsegtetnek, reklámoznak, boldogító dolgokat ígérgetnek.
Az ezotéria, a kártyavetés, a jóslás, a reiki, az asztrológia, a horoszkóp, stb., mind megtévesztő csalétek. Az ezotéria titkos tudomány, egy kevés „beavatott” titkos ismerete, amelynek birtokában, sok-sok reinkarnálódás után, az ember az anyagvilágból felemelkedhet valami isteni Létbe. Hogy ez mekkora becsapás, arról nekem egy volt iskolatársam tanúskodott, aki az úgynevezett meditációval próbált lélekben kimenni a testéből és fölszállni valamiféle lebegő létbe. Rémülten mesélte, hogy nemrégiben ez sikerült is neki. Addig erőlködött a képzeletével, hogy végül kívül találta magát a testén, és kezdett könnyedén lebegni valahol fönt. Egyszer csak észrevette, hogy a semmiben van, és ijedten kapálózni kezdett, hogy visszatérhessen a testébe. Végül mégis visszatérhetett. Fogadkozott, hogy soha többé nem csinál ilyesmit, mert az végzetes lesz a számára. A kártyavetés, a jóslás azt a bizsergő, csiklandozó kíváncsiságunkat elégíti ki, hogy milyen szerencse vagy szerencsétlenség történhet velünk. Nagyon nagy becsapás, mert semmi, ami történik velünk, nem végzetes, nem elkerülhetetlenül elrendelt. Azonban, aki hisz ebben, az minden eseményben a jóslás megvalósulását látja, és ez megbabonázza, leblokkolja az agyát, és kiszolgáltatja a vaksorsnak. Néhány évtizeddel ezelőtt egy 28 éves fiatalasszony jött hozzám rémülten. Neki megjósolták, hogy 29. életévében autóbusz-szerencsétlenségben meg fog halni. Nemsokára 29 éves lesz, neki minden nap busszal kell utaznia munkahelyére, és már tudja, hogy nem lesz bátorsága reggelenként felszállnia a buszra, és ezzel el fogja veszíteni a munkahelyét. Máris egyre nagyobb benne a szorongás, úgy érzi, hogy megfojtja. Mondtam neki, hogy ez a jóslás nem igaz. Isten rendeli el földi életünk végét, de ezt Ő senkinek nem mondja meg előre. Biztattam, hogy majd bátran szálljon fel a buszra, garantálom, hogy nem történik semmi baja, és majd imával kísérem minden utazását. Ezt tette is egész éven át, és utána sokszor elmondta, én ezzel az isten-hitemmel megmentettem az életét.
A reiki azért jelent ellenállhatatlan hízelgést, mert azt ígéri, hogy egy bizonyos univerzális energiával ruház fel, amivel, csupán kézrátétellel gyógyíthatunk minden betegséget és megteremthetjük belső békénket. Szemtanúja voltam, hogy egy ilyen – állítása szerint – nagy energiával rendelkező ember sorra kezeli a betegeket, s azok mind egy bizonyos jóérzéssel távoznak tőle. Követtem a kezelt ember sorsát. Néhány nap megkönnyebbülés után mindegyiknek visszatértek a bajaik, sőt még újabbak jelentkeztek. Nyilvánvaló volt, hogy ezek a kontárok alaposan becsapják a hiszékeny embereket.
2/ A csalók felismerésének másik ismertető jele az erőszakosság. Olyan szemtelenek, mint a piaci légy: megállíthatatlanul nyomják a szöveget, ellentmondást nem tűrve hajtogatják a magukét, mázsás súllyal rátelepednek az emberre, „kimossák az agyát”, és a szó szoros értelmében, mint valami ördög, megszállják. Biztos jele ennek a gátlástalan erőszakosságnak az, hogy egy pillanatnyi gondolkodást sem engednek meg a kiszemelt áldozatunknak, kényszerítik, hogy „azonnal, most, rögtön” teljesítse parancsukat. Egyszer éppen ilyen módon lettem áldozata egy szélhámos rablóbandának. Két sötét tekintetű, marcona kinézető férfi keresett fel, nagyon előnyös telefonos szerződést kínáltak fel, kecsegtetve annak minden előnyével, és sürgették, hogy azonnal írjam alá a szerződést. Nem tudtam ellenállni a kényszernek, aláírtam. Egy hónap múlva kaptam egy hatalmas összegről szóló pénzesutalványt, s mellette egy szerződéssel, ami meghatározatlan évekre követeli ezt az összeget, nem-fizetés esetében óriási büntető kamattal havonta. Ez a szerződés teljesen más volt, mint amit én korábban aláírtam, de rajta volt – indigó kopírozással – az én aláírásom. Sietségemben nem vettem észre, hogy az első lap alatt egy másik van másfajta szöveggel, amiben visszavonhatatlanul elkötelezem magam ennek a maffiának. Emberfeletti küzdelemmel tudtam megszabadulni tőlük, méghozzá kifejezetten isteni vezetéssel.
3/ Az ilyen szélhámosok felismerésének harmadik jele az, hogy nyugtalanság, rossz érzés, kifejezetten kényszerérzés kerít minket hatalmába a velük való kapcsolat során. Ezt a nyugtalanságot maga Isten ébreszti bennünk, s ezzel ismétli nekünk: „Vigyázz! Óvakodj! Ez egy báránybőrbe öltözött ragadozó farkas! Figyelj a gyümölcsökre: hízeleg, erőszakoskodik, sürget! Jaj neked, ha bekapod a csalétket!”
Tisztelt Szilvia! Írja, hogy nagyon idegesíti az említett dolog, és kérdezi, mit tegyen. Ne álljon szóba az illetővel, ne hallgasson rá! Szakítson vele, kerülje el nagy ívben! Ez a mentség! Kívánom, hogy legyen ereje ezt megtenni. Tisztelettel: László atya
Kedves Olvasóink,
Pósa László atyának szánt kérdéseiket, gondolataikat a következő emailcímre várjuk: lelkesz@magyarszo.rs illetve hagyományos, postai úton is az alábbi címre: Magyar Szó – Tiszavidék szerkesztősége, 24400 Zenta, Posta utca 14. A borítékra kérjük írják rá: PÓSA ATYA, A LELKÉSZ VÁLASZOL.
Kérnénk, hogy gondjukat pár mondatban, érthetően, a problémát alaposan elmagyarázva fejtsék ki az atya számára, aki lapunk hasábjain fog erre felelni. Levelük meg fog jelenni a válasszal együtt, azzal, hogy igény szerint ez történhet névtelenül, vagy álnéven. Mindenképp tüntessék fel a felénk intézett soraikban, hogy milyen aláírás vagy monogram megjelenését engedélyezik.
