Szerbia Kínához fűződő viszonyát illetően, ha az Európai Uniónak van „vörös vonala”, akkor Aleksandar Vučić már közel járhat hozzá – írja a Bloomberg. A lap ugyanakkor úgy véli, hogy az EU más geopolitikai kihívások miatt valószínűleg nem konfrontálódik nyíltan Belgráddal, írja a Beta hírügynökség.
A Bloomberg szerint Brüsszel aggodalommal figyeli, hogy Szerbia – Fehéroroszországon kívül az egyetlen európai országként – fejlett kínai fegyvereket vásárol. A cikk szerint Belgrád idén tovább erősítette fegyverarzenálját, amikor kínai CM–400 típusú szuperszonikus ballisztikus rakétákat szerzett be.
A lap hozzáteszi, hogy a kínai harci repülőgépek esetleges megvásárlása is szóba kerülhet Vučić május 24–28. közötti kínai látogatása során.
A Bloomberg szerint Vučić akár kínai vadászgépeket is választhatna az orosz MIG-ek leváltására, amelyek a CM–400-as rakéták hordozására szolgálnak. Ha Szerbia például J–10-es kínai repülőgépeket vásárolna, azok először jelennének meg Európában.
A cikk rámutat, hogy az elmúlt öt évben (2021–2025) Kína volt messze a legnagyobb fegyverexportőr Szerbia számára, 61 százalékos részesedéssel. Utána Franciaország következik 12 százalékkal, majd Oroszország 7,0, illetve Fehéroroszország 5,7 százalékkal.
A Bloomberg szerint a fegyvervásárlások azt mutatják, hogy Szerbia tíz év alatt „befektetési célpontból” Peking „acélszilárd barátjává” vált, amely támogatja Kína tajvani törekvéseit – ahogyan azt Hszi Csin-ping nevezte.
A cikk szerint Szerbia egyre inkább stratégiai szövetségesként tekint Kínára az EU-val való hullámzó kapcsolatok, valamint Oroszország Ukrajnára összpontosító politikája miatt.
A Bloomberg egy meg nem nevezett európai tisztviselőre hivatkozva azt írja, hogy az EU figyelmeztette Belgrádot: a kínai befektetések további növekedése ronthatja Szerbia uniós csatlakozási esélyeit.
A lap ugyanakkor úgy véli, hogy Brüsszel jelenleg valószínűleg nem akar nyílt konfliktust Szerbiával, mivel figyelmét az ukrajnai és közel-keleti háborúk, valamint Donald Trump NATO-val kapcsolatos kijelentései kötik le.
A Bloomberg emlékeztet arra is, hogy Kína balkáni befektetései a 2013-ban indított Egy övezet, egy út kezdeményezéssel gyorsultak fel.
A cikk szerint Kína több mint nyolcmilliárd dollárnyi nettó befektetést és közel ugyanekkora hitelt irányított Szerbiába kínai kivitelezők támogatására, akik autópályákat, hidakat és a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasutat építik.
Kínai vállalatok emellett milliárdokat fektettek a Bor környéki réz- és aranybányába, valamint a Szendrői acélműbe is. Ennek eredményeként Kína részesedése a szerbiai külföldi közvetlen befektetésekből 2024-re 32 százalékra nőtt, miközben több mint tíz évvel ezelőtt még csupán két százalék volt.
A Bloomberg kiemeli azt is, hogy a 2024-ben hatályba lépett szerb–kínai szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a két ország közötti vízummentesség hozzájárult ahhoz, hogy évente több mint százezer kínai turista érkezzen Szerbiába.
A belgrádi Kínai Kulturális Központet a szerb–kínai kapcsolatok egyik fontos szimbólumának nevezi a cikk. Az intézmény a NATO 1999-es bombázásában lerombolt egykori kínai nagykövetség helyén épült fel.
A Bloomberg ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is a legnagyobb egyedi befektetési és támogatási forrás a tagjelölt országok számára.
A cikk szerint az EU rendszeresen óvatosságra inti a tagjelölt országokat, amikor azok kínai finanszírozású infrastrukturális projekteket vagy Pekinghez kötődő ellátási láncokra épülő beruházásokat fogadnak el.
A Bloomberg végül megjegyzi: az EU és Kína közötti gazdasági kapcsolatok nagyságrendje továbbra is messze meghaladja mindazt, amit a tagjelölt országok eddig elértek.
Nyitókép: A Bloomberg szerint Brüsszel aggódik a szerb–kínai katonai és gazdasági kapcsolatok erősödése miatt (Fotó: Beta)
