Figyelj, Testvér, ne háborúzz, / Gyógyító erejével szól, / Csak ez segít, jegyezd meg jól, / Kékszín álomba húz a blues.
Nagy örömömre a napokban volt szerencsém elolvasni Nagy Tibor – a Blues Halter mindenese – remek kötetét, a Gyógyírként ható blues-t (ami mellesleg a Magyar Szó bábáskodása alatt látott napvilágot). Látom, a kötetbemutató kapcsán a szervezők megjegyezték, hogy „a mű a Blues Halter együttes gitárosának, Nagy Tibornak, zene- és dalszerzőjének, szerzőjének és mindenesének lexikonszerű áttekintése a blues történetéről, a gyökerektől napjainkig. A kötet 320 oldalon 300 illusztrációt, 20 fejezetet, 1000 címszót tartalmaz”. Nos való igaz, hogy a könyv lexikonként is kitűnően funkcionál, hiszen rendkívül alapos munka, valóságos információbomba az érdeklődő zenemániákus számára... de csak nagyon felületes első pillantásra jelenti ez a teljességet: mert rögtön, másodszori ránézésre feltűnik, hogy ez nem utolsósorban gazdag fotóalbum is egyben... s ami a legfontosabb: a lapokon újra életre kelnek az afroamerikai csodazene régen elhunyt nagyjai, s – a ma is élőkkel egyetemben – meg is szólaltatják a hangszereiket... Életrajzok, gyakran derűs, mégis legtöbbször szinte a megríkatásig megható (és megdöbbentő) anekdoták, visszaemlékezések... A könyv lapjai muzsikálnak!
Felcsendül a minden bajra gyógyírként ható BLUES!
Peace, Sisters'n'Brothers!
