Siniša Mali pénzügyminiszter szerint Szerbia alacsony államadóssága és jelentős tartalékai lehetővé teszik a gyors és hatékony válságkezelést, ami a stabilitás mellett az ellenálló képesség fontosságát is kiemeli. A 21. Világgazdasági Kongresszuson hangsúlyozta, hogy a mai gazdasági környezetben a kormányoknak egyszerre több globális kihívással kell szembenézniük, ezért a rugalmas pénzügyi politika kulcsfontosságú.
Szerbia államadóssága a GDP körülbelül 43,7 százaléka, míg az eurózóna átlaga 88,89 százalék. A jó gazdaságpolitika a stabilitás kulcsa válságos időkben – jelentette ki tegnap Belgrádban Siniša Mali a 21. Világgazdasági Kongresszuson.
A rendezvényt a Nemzetközi Gazdasági Szövetség (IEA) és a Szerb Közgazdászok Szövetsége szervezte a szerb kormány támogatásával. Több mint 1000 szakértő vesz részt rajta mintegy 80 országból, köztük Nobel-díjas közgazdászok is. A fő téma a globalizáció jövője és a világgazdasági rendszerek változása.
Mali a „Pénzügyi politika és a fenntartható fejlődés finanszírozása” című panelbeszélgetésen kiemelte, hogy Szerbia mintegy ötmilliárd eurós készpénztartalékkal rendelkezik, ami lehetővé teszi a gyors válságkezelést.
– A mai gazdasági helyzet nem átmeneti válság, hanem tartós változás, amelyhez a gazdaságpolitikának alkalmazkodnia kell. Európa egyszerre több kihívással néz szembe, például demográfiai, klíma-, technológiai, geopolitikai és energiabiztonsági problémákkal. Ezért nem elég csak az államadósságról és a hiányról beszélni, hanem fontosabbá válik az is, hogy egy ország mennyire képes alkalmazkodni, illetve kezelni többféle válságot egyszerre – fejtette ki Mali
Elengedhetetlen a folyamatos gazdasági növekedés
A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a költségvetési ellenálló képesség minden kormány kulcsfontosságú eszköze a válságok és gazdasági kihívások kezelésében.
– Fontos, hogy a kormány válság idején is tudjon költeni és reagálni. A koronavírus-járvány idején Szerbia gyorsan reagált: Európában elsőként biztosította ingyenesen mind a négy vakcinát, és jelentős pénzügyi támogatást adott a gazdaságnak a kisvállalkozások és munkahelyek megőrzése érdekében. A 2022-es energiaválság és az ukrajnai háború kitörése után az ország szerinte sikeresen biztosította az energiaellátás stabilitását a lakosság és a vállalatok számára – fogalmazott Mali.
– A stabilitás mellett elengedhetetlen a folyamatos gazdasági növekedés, mert ez teremti meg a feltételeket a bérek, a nyugdíjak és az életszínvonal emeléséhez. Ugyanakkor az energiabiztonság és a zöldátmenet is egyre fontosabb kihívás. Tehát a kormányoknak ma már nemcsak a stabilitásra kell figyelniük, hanem az ellenálló képességre is, vagyis arra, hogy válságok idején gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni – hangsúlyozta Mali.
Válság idején fontos a beavatkozás
A pénzügyminiszter meglátása szerint válsághelyzetekben fel kell tenni a kérdést: mi lenne az alternatíva, ha nem történne beavatkozás. A koronavírus-járvány és a 2022-es válság ideje alatt a kormányoknak gyorsan kellett reagálniuk.
– Szerbia ebben az időszakban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a meglévő, már 14 éve tartó megállapodásra is támaszkodhatott, és azért tudott hatékonyan fellépni, mert voltak tartalékai, alacsony volt az államadóssága a GDP-hez képest, és a gazdaság növekedést mutatott. A válságok idején különösen fontos a gyors beavatkozás, mert a tétlenség hosszú távon sokkal nagyobb kárt okozhat. Az energiaárak emelkedése főként a kis- és középvállalkozásokat sújtja. A válságok kezelése során egyszerre kell fenntartani a stabilitást, kordában tartani az államadósságot és támogatni a gazdasági növekedést – taglalta Mali.
A költségvetési szabályokról szóló kérdésre azt mondta, hogy két alapvető dolog számít: a felelősség és a hitelesség. A szabályokat meg kell alkotni és következetesen be is kell tartani.
Mali nem ért egyet a szabályok lazításával, és azt mondta, hogy az ideiglenes lazítás sok országban gyakorlatilag állandó gyakorlattá vált, ami magas deficithez, magas államadóssághoz és alacsony növekedéshez vezetett különösen a nyugati gazdaságokban.
A beruházások erősítik a gazdaságot
Siniša Mali rámutatott arra, hogy a pénzügyi politika olyan, mint egy háromismeretlenes egyenlet, amelyet rövid távon nehéz megoldani, ezért különösen fontos a költségvetési szabályok következetes betartása.
– Szerbia az IMF iránymutatásai alapján szigorú szabályokat alkalmaz, amelyek egyszerre szolgálják a lakosság felé való felelősséget és a befektetői bizalom erősítését. Ennek is köszönhető a befektetési hitelminősítés elérése. Nemcsak a költségvetési hiány mértéke számít, hanem annak minősége is: a beruházások – például infrastruktúra, innováció vagy energiabiztonság – hosszú távon kedvező hatásúak. Szerbia a GDP 6,7 százalékát fordítja beruházásokra, miközben a hiány 3 százalék alatt marad, ami segíti az államadósság csökkentését. 2012 óta jelentősen nőtt az infrastrukturális fejlesztés, több mint 650 kilométer autópálya épült.
Ezek a beruházások erősítették a gazdaság versenyképességét, növelték a befektetéseket és hozzájárultak a növekedéshez – zárta gondolatait Mali.
Nyitókép: Beta
