Húsz évvel ezelőtt szörnyű tragédiára ébredt a világ. Október 5-én Svájcban két hegyi faházban negyvennyolcan gyújtották fel magukat, ugyanaznap Kanadában öten lettek öngyilkosok. A két eset összetartozott, az áldozatok a Naptemplom Rendje szektának voltak a tagjai. Az esetet a hatóságok tömeges öngyilkosságnak minősítették, ám a nyomozás során kiderült, nem mindenki végzett önkezével magával.
Az áldozatok egy része igazából zacskóval a fején fulladt meg, másokkal fejlövés végzett, míg egy három hónapos csecsemőt fából készült karóval végeztek ki. A csecsemőben a Naptemplom Rendjének követői az Antikrisztus megtestesülését vélték látni, aki a rend akkori egyik vezéralakjának, Joseph Di Mambrónak a mély és igaz, világmegváltó spirituális céljait igyekezett volna megakadályozni. A nyomozás szerint a szekta tagjai kollektív öngyilkosságukkal az ősforráshoz, a Szíriusz csillag körül keringő bolygóhoz való visszatérésüket kívánták megvalósítani, ahol újjászülethetnek. Tanaik szerint a csoport tagjai csak átmenetileg, nemes utazókként tartózkodnak a Földön, ahol különleges küldetés vár rájuk: a kozmikus tudat elterjesztése a földön, az egyházak, elsősorban a kereszténység és az iszlám egyesítése, a hatalom és a tekintély helyreállítása.
A tragédia és az azt követő médiafigyelem nyomására nem szűnt meg a szekta, alig egy évvel később Franciaországban tizenhat tagja halt meg. A nyomozás szerint egy hegyi tisztáson erős nyugtatókat vettek be, kör alakban a földre feküdtek, majd a csoport két tagja revolverrel egyenként fejbe lőtte őket, a holttesteket felgyújtották, majd magukkal is végeztek. Állítólag csalódottak voltak, hogy 1994 októberében nem voltak a kiválasztottak között. Az esetek utáni nyomozás és bírósági tárgyalások viszont sokkal prózaibb okokat is feltártak, bár kétségkívül voltak olyanok, akik hittek abban, hogy a Szíriuszon újrakezdhetik életüket.
A Naptemplom Rendje kultuszt Joseph Di Mambro és Luc Jouret alapította 1984-ben. Az 1924-ben született Di Mambro már fiatalon erős érdeklődést mutatott az okkultizmus és a spiritualizmus iránt, másfél évtizedig tagja volt az ókori eredetű misztériumvallások egyik örökösének tekintett Rózsakeresztes-rendnek. Amikor csalás miatt illegalitásba kellett vonulnia, letelepedett Svájcban, ahol csakhamar megalapította Az Új Korra Felkészítő Központot (Center for Preparing for the New Age), amelynek tagjai kommunában éltek és ezoterikus tanokkal foglalkoztak. Di Mambro itt került kapcsolatba a nála több mint húsz évvel fiatalabb Luc Jouret orvossal, akivel 1984-ben megalapította a Naptemplom Rendjét. A kultusz a reinkarnáció, az ezotéria, a Templomos Lovagrend, a keleti miszticizmus, az UFO mítosz, a Szent Grál keresés és a katolicizmus tanait ötvözte. A rend ekkor közelről sem számított veszélyesnek, hiszen elsősorban előadásokat és szemináriumokat tartottak. Aki ennél többre vágyott, az csatlakozhatott az ezoterikus tanokat hirdető Archedia Klubhoz, míg a legfelsőbb szintet egy lovagrendi szervezet jelentette. A kultusz 1989-ben élte fénykorát, amikor is Svájcban, Franciaországban, Kanadában, Martinique-en, az Egyesült Államokban és Spanyolországban összesen 442 tagja volt.
A kilencvenes években a tagok jelentős része eltávolodott a rendtől, ugyanis Jouret fia bizonyítékokkal alátámasztva leleplezte, hogy apja csalással manipulálja a rend tagjait és a szektatagok pénzén az alapítótagokkal együtt fényűző életet él. A hír hallatán sokan visszavonták anyagi támogatásukat is, sőt pénzük visszafizetését követelték, az addig milliós összegeket kezelő rend pedig a pénzügyi csőd szélére került. Mindezt bonyolította, hogy ezeknek az összegeknek az eredete csak részben ismert. Az egyik svájci áldozat, Camille Pilet, a Piaget óragyár volt tulajdonosa például bizonyítottan 18 millió svájci frankot bocsátott több részletben a szekta rendelkezésére. A nyomozás során felmerült, hogy a szekta bankszámláin nagyszabású pénzmosás is folyt egyes maffiával kapcsolatban álló cégek és csoportok javára. A naptemplomosok pénzét állítólag afrikai fegyverüzletekben is megforgatták. Egyesek nem tartották kizártnak, hogy a kollektív öngyilkosságok valójában tömeggyilkosságok voltak, és a pénzmosás nyomainak eltüntetését szolgálták. A csalásról szóló médiafigyelem és a tagok eltávolodása indíthatta útjára a tragédiát, ugyanis Di Mambro és Jouret ekkor kezdte el felkészíteni csoportját a másik világba való átmenetre.
A naptemplomosok példája csak egy története annak, hogy az ember transzcendentális vágyát, Isten- és önkeresését hogyan használják ki egyesek, hogyan képesek manipulálni az embereket. A hiszékenység és az ezotériára való hajlam tudjuk jól, hogy nagy üzlet, ékes bizonyítékai ennek a televízió képernyőjén naponta megjelenő „jósok”. A történet legborzasztóbb tanulsága viszont, hogy a vak hitnek bizony ára van.
