Vannak olyan pillanatok egy közösség életében, amikor a mindennapok megszokott medréből kilépve valami egészen rendkívüli, felemelő valóság veszi kezdetét. A vajdasági magyar fiatalok számára ez a varázslatos időszak minden évben a július eleji napokra esik, a helyszín pedig a kishegyesi Kátai-tanya. Immár huszonharmadik alkalommal telt meg élettel ez a délvidéki bázis, hogy otthont adjon a Vajdasági Szabadegyetemnek. Ez a rendezvény az évtizedek során messze túlnőtt egy hagyományos nyári tábor keretein: mára a hazai ifjúsági közélet, a nonformális oktatás és a nemzeti összetartozás megkerülhetetlen intézményévé vált. Idén ráadásul a rendezvény mögött álló Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) egy egészen elképesztő jubileumot is ünnepel, hiszen a szervezet immár harminc éve töretlenül és végtelen elhivatottsággal szolgálja a szülőföldjén boldogulni és fejlődni akaró magyar ifjúságot.
A Vajdasági Szabadegyetem legnagyobb titka és igazi ereje abban a képességében rejlik, hogy képes egyszerre végtelenül hű maradni a nemzeti gyökerekhez, miközben rugalmasan, naprakészen és innovatívan újul meg évről évre. A fő szervezők minden egyes évben komoly energiát fektetnek a visszajelzések kiértékelésébe, hogy a programtervet, valamint a workshopok palettáját az aktuális elvárásokhoz, a résztvevők igényeihez szabják.
Az esemény magas szakmai színvonalát a meghívott neves előadók és szakemberek illusztris sora garantálja. Amikor a délvidéki panelbeszélgetések diskurzusai mellett olyan elismert személyiségek érkeznek Kishegyesre, mint a motivációs tréner, Rakonczay Gábor, vagy múlt évben az ifjúsági vállalkozói szemléletet képviselő Trunk Tamás, a hallgatóság tagjai egy életre szóló muníciót kapnak. De említhetnénk azt is, amikor a Vajdaságból indult Rúzsa Magdi osztotta meg gondolatait a fiatalokkal. Ezek az előadások azt az üzenetet hordozzák: az álmok elszántsággal elérhetőek. Itt a fiatalok megtanulják, hogyan tekintsenek a kudarcra – a szabadegyetem zseniális korábbi mottójával élve – nem akadályként, hanem egy új lehetőségeket megnyitó fordulatként, egy igazi „plot twistként”.
A Vajdasági Szabadegyetem azonban jóval több, mint az elméleti előadások puszta összessége. Az igazi csoda és a legszebb élmények a hivatalos programok közötti szünetekben, a délutáni interaktív műhelymunkákon, a tanyát meghódító csapatjátékokon és a hajnalig tartó koncerteken születnek. Ott, ahol a Hungaritmus-táncház magával ragadó ritmusaira együtt mozdul a tömeg, ahol egy mulatós esten vagy a tábortűz mellett közösen énekelnek a fiatalok, a láthatatlan falak leomlanak. Az egyénekből csapatok, a csapatokból pedig egyetlen, hatalmas közösség kovácsolódik. Ezekben a felszabadult pillanatokban ekkor köttetnek azok az életre szóló, mély barátságok, amelyek aztán évtizedeken át megtartják az embert.
Ez a megkérdőjelezhetetlen összetartozás-érzés a rendezvény legfőbb küldetése. Egy olyan régióban, ahol a demográfiai kihívások és az elvándorlás folyamatos próbára teszi a közösséget, a Vajdasági Szabadegyetem a megmaradást, a horgonyt jelenti. Összehozza és egyetlen nagy családdá alakítja a délvidéki magyarságot. Megmutatja a fiataloknak, hogy nincsenek egyedül, hogy van egy saját, biztonságos és támogató közegük, ahol büszkén élhetik meg nemzeti identitásukat, ahol az anyanyelvükön gondolkodhatnak, alkothatnak és szórakozhatnak.
Ameddig a VIFÓ mögött ilyen elhivatott csapat áll, és ameddig ennyire tanulni, fejlődni és egymással összetartozni vágyó ifjúság gyűlik össze évről évre a Kátai-tanyán, addig a vajdasági magyarságnak nemcsak gazdag múltja és stabil jelene, hanem biztos és virágzó jövője is van a szülőföldjén.
