2024. április 24., szerda
JEGYZET

Jön a négynapos munkahét?

Az emberek életében a munka nagyobb szerepet tölt be, mint bármely más tevékenység. Habár a munka társadalmi jelentősége vitathatatlan, sokan szeretnének kevesebbet dolgozni. Az utóbbi időben egyre több szó esik a négynapos munkahét bevezetéséről. Sokan érvelnek amellett, hogy a munkavállalók négy nap alatt legalább ugyanannyi, ha nem több munkát képesek elvégezni, mint öt nap alatt. Szakemberek szerint a négynapos munkahét előnyei a megnövekedett termelékenység, ha ugyanis a munkavállalók kevesebb napot dolgoznak, kisebb valószínűséggel tapasztalhatnak fáradtságot és kiégést. Másik előnye a munka és a magánélet jobb egyensúlya. A dolgozóknak ugyanis több idejük juthat arra, hogy magukkal és a magánéletükkel foglalkozzanak. A négynapos munkahét a munkavállalók elégedettségét is növeli, így szívesebben dolgoznak, és jobban magukénak érzik a vállalat üzleti céljait. A Z generáció tagjai, vagyis a mai huszonévesek főleg nem akarnak belehalni a munkába. Számukra a rugalmasság a legfontosabb, amelybe beletartozik a négynapos munkahét is.

A kezdeményezésnek azonban kritikusai is akadnak. Szerintük, ha a munkavállalók heti négy napot dolgoznak, kevesebb idő alatt kell ugyanannyi munkát elvégezniük. Ez pedig hosszabb munkanapokhoz és stresszhez vezethet. Egyesek szerint a heti három szabadnap alatt a munkavállalók ellustulnának. Számos ágazatban pedig nem megvalósítható, mivel bizonyos dolgozók nem nélkülözhetők hetente három napon. Ide sorolható a vendéglátóipar, a kereskedelem és az egészségügy.

A heti 40 óránál rövidebb munkaidő egyébként régóta foglalkoztatja az embereket. Világszerte egyre több ország kísérletezik a négynapos munkahét bevezetésével Az utóbbi időben Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Brazíliában is végeztek kísérleteket ezzel kapcsolatban. Nagy-Britanniában arra voltak kíváncsiak, hogy javítja-e a munkavállalók jólétét és a munkahelyük iránti hűséget, ha a fizetésükért csak négy napot dolgoznak hetente. Az eredmények ígéretesek voltak. A legkülönbözőbb ágazatokban a dolgozók elégedettsége drámai mértékben növekedett. Az üzleti termelékenység megmaradt, néhol javult is. Az Egyesült Államokban és Írországban 33 vállalat több mint 900 dolgozója 2022-ben tesztelte a négynapos munkahetet. A munkavállalók 97 százaléka a kísérlet után is így akart dolgozni. Azt nyilatkozták, hogy emelkedett a teljesítményszintjük, a kiégés és a fáradtság aránya pedig csökkent. 2015 és 2019 között Izland indította el az egyik legnagyobb négynapos munkahét tesztprogramot, amelyben közel 2500 személy vett részt. A kísérletet nagy sikernek tartották, az alkalmazottak nagyobb elégedettségről, magasabb termelékenységről számoltak be. Németországban az idén február elsejétől 45 cég hat hónapon át kísérletezik a négynapos munkahéttel. A kísérlet azt vizsgálja, igazak-e a szakszervezetek állításai, miszerint azok a munkavállalók, akik kevesebbet dolgoznak nemcsak boldogabbak és egészségesebbek, hanem jobban is teljesítenek a munkahelyükön.

A fejlett országok mellett Szerbiában is kipróbálták a négynapos munkahetet. A Manpower Group cégóriás néhány hónapig vezette be a négynapos munkahetet. Az eredmények alapján a csökkentett heti munkaórákkal dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és hatékonyabbak.

A cég 2021-ben kezdte meg annak a felmérését, hogy a csökkentett munkaórák hogyan hatnak a munkavállalókra, valamint a vállalat üzletelésére. A projektum lezárása után a résztvevők 90,5 százaléka azt állította, hogy nagyobb munkakedvvel és hatékonyabban tudták végezni a feladataikat. A dolgozók csaknem 97 százaléka szerint a négynapos munkahét pozitívan hatott ki a magánéletük és a munkavégzésük egyensúlyára. A cégvezetés is elégedett az eredményekkel, hiszen gazdasági szempontból nem szenvedett kárt, ugyanakkor jelentősen megnőtt azok száma, akik a jövőben is szívesen dolgoznának a vállalatnál.

A 4 Day Week Global nonprofit szervezet kutatása alapján a négynapos munkahét javítja az alkalmazottak egészségügyi állapotát, jólétét és termelékenységét is. A kutatók arra is keresték a választ, hogyan tudnának többet kihozni a munkavállalókból a rövidebb hét alatt. A vizsgálat arra jutott, hogy az alkalmazottak egészségügyi állapotát, jólétét, és termelékenységét is növelte a csökkentett munkaidő. A kutatók szerint gyakran elhangzik az a vád, hogy a rövidebb munkahét előnyeit nem lehet fenntartani, mert az újdonság varázsa elmúlik. A kutatások eredménye azonban azt mutatta, hogy az előnyök nemcsak hogy nem tűntek el, hanem idővel egyre egyértelműbbé váltak. A kevesebb munkanap hosszú távon is javíthatja az alkalmazottak életminőségét, és a vállalatok hatékonyságát. A közeljövőben tehát arra számíthatunk, hogy azokban az ágazatokban, ahol ez lehetséges, számos cég vezeti majd be a négynapos munkahetet.

Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)