Szerbiát 2026-ban számos kihívás várja, tekintettel arra, hogy a globális geopolitikai helyzet rendkívül turbulens. Az ukrajnai háború továbbra is meghatározó tényező Európában, miközben a feszültségek nemcsak a kontinensen, hanem világszerte is érezhetők. A második világháború utáni időszak egyik legviharosabb korszakában élünk, amelyben Szerbia nem elszigetelt szereplő: a globális folyamatok 2026-ban is közvetlenül alakítják az ország mozgásterét.
Az elmúlt tizenöt év világpolitikai eseményeit áttekintve aligha találunk olyan évet, amely komolyabb megrázkódtatások nélkül telt volna el. Az úgynevezett színes forradalmak, a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam felemelkedése és a globális terrorizmus, a migrációs válság, a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború hozzájárult ahhoz, hogy a világrend tartós bizonytalanságba kerüljön. A globális gazdaság korszakában ezek az események nem maradnak meg a külpolitikai hírek szintjén, hanem közvetlenül befolyásolják a gazdaságot és a mindennapi életet, így Szerbiában is.
Amennyiben a legfontosabb kihívásokat kell rangsorolni, 2026 Szerbia számára a globális gazdasági nehézségek és a geopolitikai feszültségek folytatását hozza. Ennek része a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kérdésének rendezése és az energetikai stabilitás megőrzése, az esetleges másodlagos szankciók veszélye, a Koszovó körüli feszültségek, valamint az Európai Unió részéről érkező további nyomások és ígéretek a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Mindezek mellett egy „szuperválasztási év” bekövetkezésének esélye rendkívül magas.
NIS: A MOL LEHET A MEGOLDÁS
Rövid távon a NIS helyzete továbbra is meghatározó kérdés marad, mivel ez jelenti a legnagyobb kockázatot a gazdaság és az energetikai stabilitás szempontjából. Az amerikai adminisztráció döntésének értelmében a NIS működésére vonatkozó operatív engedélyt január 23-áig meghosszabbították, ami átmeneti haladékot biztosít, és időt ad a tárgyalások folytatására. Ez azonban nem jelent végleges megoldást: a vállalat hosszabb távú működésének feltételei továbbra sem rendeződtek. A korábban felmerült forgatókönyvek között szerepelt a vállalat államosítása is, ám ez jelenleg kevéssé valószínű. Amennyiben a kérdés a meghosszabbított határidőig sem jut nyugvópontra, az esetleges másodlagos szankciók súlyos következményekkel járhatnak, és jelentős nyomás alá helyezhetik az ország gazdasági és pénzügyi rendszerét.
A magyar Mol Nyrt. és az orosz fél közötti esetleges megállapodás az orosz többségi részesedésről a Mol többségi tulajdonszerzését eredményezné a NIS-ben, ami Szerbia számára a legkedvezőbb forgatókönyv lehet. Magyarország európai uniós tagsága, Oroszországgal fenntartott kapcsolatrendszere, valamint az orosz energiaszankciók alóli mentessége ebben az összefüggésben fontos érv. Szerbia és Magyarország között szoros gazdasági és politikai együttműködés áll fenn, a Magyarországra irányuló földgázszállítás pedig Szerbián keresztül zajlik. Az operatív engedély meghosszabbítása reális időkeretet adhat azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a tulajdonosi szerkezet átalakításáról szólnak. A Mol szerepvállalása ebben a felállásban a másodlagos szankciók kockázatát gyakorlatilag nullára csökkentené.
NÖVEKEDÉS, BÉREK, INFLÁCIÓ, FEJLESZTÉSEK
A gazdasági növekedés mértéke nagymértékben a NIS ügyének kimenetelétől függ. Az előrejelzések szerint Szerbia gazdasági növekedése 2026-ban elérheti a 3 százalékot. A közszférában a bérek 2026. január 1-jétől 5,1 százalékkal emelkedtek, míg a minimálbér növekedése elérte a 10,1 százalékot, ami februártól havi 4000 és 15.000 dinár közötti többletet jelent. A közoktatásban dolgozók bére további 5 százalékkal nő 2026. október 1-jétől, miközben a nyugdíjak további emelése is várható. Az infláció alakulása kockázati tényező marad: a februárra tervezett árréskorlátozások megszüntetése után az infláció átmeneti gyorsulása várható, a hivatalos számítások szerint az idén mintegy 3,7 százalékos inflációra lehet számítani. Mindezek fényében az árrésstop meghosszabbítása sem zárható ki.
Az infrastrukturális beruházások terén 2026 kulcsévnek ígérkezik. Vajdaságban épül a Vajdaság mosolya elnevezésű, mintegy 185 kilométer hosszú gyorsforgalmi út, amely több vajdasági települést köt össze; az első, Béreg és Kerény közötti szakasz 2026 végéig készülhet el. A Belgrád–Budapest vasútvonalon a következő hónap végén indulhat meg a személyforgalom, míg Bácskában és Bánátban új szakaszba lép a vasút-modernizáció, mivel az idén elkészülnek a rendezési tervek a Verbász–Zombor, valamint a Pancsova–Nagybecskerek–Szabadka vasútvonalak rekonstrukciójához és villamosításához. Mindeközben az EXPO 2027 előkészületei is a tervek szerint haladnak, a projekt lezárása 2026-ban várható.
SORKATONAI SZOLGÁLAT – A VMSZ ÁLLÁSPONTJA VÁLTOZATLAN
A bejelentések alapján 2026 elején megkezdődhet a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása, a 2026. évi büdzsével együtt elfogadott törvénymódosítások azonban egyelőre nem vonatkoznak közvetlenül erre a kérdésre. Dr. Pásztor Bálint egyértelművé tette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség ellenzi a sorkatonai szolgálat visszaállítását Szerbiában, jelenleg nincs a kormány által beterjesztett ilyen törvénymódosítási javaslat, és amennyiben lenne, a kérdést koalíciós egyeztetés tárgyalná, ugyanakkor a VMSZ semmilyen olyan parlamenti döntést nem támogatna, amely nincs összhangban a vajdasági magyar közösség álláspontjával.
Az Európai Unióval kapcsolatban továbbra is hangsúlyozott cél a tagság. A tervek szerint Szerbia 2026 végéig az uniós joganyag döntő részét átültetné a hazai rendszerbe. Andreas von Beckerath, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője tavaly decemberben jelezte: a 3-as klaszter megnyitásáról nem született konszenzus, ugyanakkor a kérdés 2026-ban ismét napirendre kerülhet.
VÁLASZTÁSOK KÜSZÖBÉN
A múlt év az ország történelemébe a tiltakozások és blokádok éveként is beíródik. Az egyetemi blokádok a 2024. november 1-jén történt újvidéki tragédia után kezdődtek, majd májusban rendkívüli parlamenti választásokat kezdtek követelni. Az új tanév november 3-án kezdődött meg, a tiltakozások pedig fokozatosan elcsendesedtek, így a választásokig ebből a szemszögből nyugodtabbnak ígérkezik az új esztendő.
Aleksandar Vučić államfő 2025-ben többször kijelentette, hogy a parlamenti választásokra, sőt akár az elnökválasztásra is az alkotmányos határidő előtt kerülhet sor, az EXPO 2027 előkészületeinek lezárása után. December végén határozottan bejelentette: 2026-ban rendkívüli választásokat írnak ki, amelyek várhatóan az év végén lesznek, ezt megelőzően pedig tíz önkormányzatban helyhatósági választásokat tartanak.
Mindezt kiegészítik az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választások, amelyek során immár az ötödik alkalommal dönthet a magyar közösség közvetlen választáson a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács összetételéről.
