HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Élne ma a lakáshitel lehetőségével?
Igen, jónak találom a feltételeket. 7%
Jelenleg is van lakáshitelem. 14%
Éltem vele korábban, s törlesztettem is. 11%
Csak dináralapút igényelnék, fix kamattal. 11%
Legfeljebb tízéves lejáratban mernék gondolkodni. 5%
Nem, túl magas a kamat. 52%
Megkérdeztük olvasóinkat azzal kapcsolatban, hogy élnének-e a lakáshitel felhasználásának lehetőségével. Az eredmény talán borítékolható is volt. A válaszadók többsége a magas kamatok miatt nem szeretne élni a bankok által kínált lakáskölcsönök nyújtotta lehetőségekkel. Vannak ugyanakkor, akiknek már van lakáshitele, és sokan vélik úgy, hogy csakis dináralapú hitel jöhetne számításba.
A lakáshitel a banki kölcsönök azon fajtája, mely kifejezetten ház vagy lakás vásárlására, építésére, bővítésére, esetleg felújítására szolgál. Azok számára nyújt segítséget, akik önerőből nem tudnának saját házra vagy lakásra szert tenni, de banki hitel segítségével igen. Az ingatlanárak világszerte, így nálunk is jelentősen megnőttek az utóbbi időben, emiatt nagyon kevesen vannak, akik önerőből meg tudják oldani a lakhatási problémát. Elsősorban a fiataloknak, fiatal házaspároknak van szüksége segítségre, ha saját ingatlanban képzelik el a jövőjüket. A bankok kedvezményesnek nevezik azokat a feltételeket, melyeket a lakáshitelek estében kínálnak. Általában több évtizedes futamidőről van szó, ilyenkor természetesen minden szempontból szeretnék bebiztosítani magukat, ami a bank szempontjából csökkenti, a felhasználó részéről növeli a kockázatokat. Több százezerre tehető azok száma, akik most is lakáshitel-felhasználónak tekinthetőek Szerbiában. A Szerbiai Bankok Társulása szerint egy átlagos lakáshitel értéke 3,9 millió dinár volt a múlt évben. A társulás decemberben közzétett jelentése szerint a lakásvásárlási és -felújítási hitelek a Szerbiában felvett összes banki kölcsönök 6,6 százalékát tették ki. Ha viszont az összeget nézzük, csaknem a felét teszik a lakáshitelek a törlesztésre váró banki kinnlevőségeknek.
Az ingatlanpiac stabilitása és a lakásárak folyamatos emelkedése alapján úgy tűnik, hogy az ingatlan továbbra is a legbiztonságosabb és a legjobb befektetés. Ez nemcsak Szerbiában, hanem a világ más részein is többnyire így van. Olyannyira, hogy egyre többen fektetik pénzüket, vagyonukat ingatlanba. Ez a keresleti oldalról az árak emelkedését generálja. Még olyan esetekkel is találkozni, hogy valaki kölcsönt vesz fel, abból vásárolja meg az ingatlant, majd azt bérlőnek kiadja, a törlesztő részleteket így a bérleti díjból fedezi. Bizonyos arányok esetében ez működhet, de ezek mindig hosszú távú hitelek, árfolyamhoz kötöttek, ezáltal a jövőben a most még kedvező arányok akár fel is borulhatnak.
A jelek szerint az ingatlanok továbbra is a legfontosabb befektetési eszközök maradnak Szerbiában. Ez folyamatos keresletet generál, tehát az ingatlanárak lassú emelkedése jó eséllyel folytatódik. A legtöbb vásárló nem hitelből, hanem más ingatlan eladásából származó pénzből finanszírozta új lakásvásárlását. Földet, falusi házat, egyéb ingatlant értékesítenek, és abból veszik a lakásokat az utóbbi időben a vásárlók. Szerbiában az ingatlanok több mint 90 százalékát készpénzért vásárolják. Értékpapírokba vagy államkötvényekbe ritkábban fektetnek nálunk pénzt, mert ezekben nem bíznak úgy, mint ha lakást vagy ingatlant vennének.
Azt gondolnánk, hogy a gazdagabb országokban a legtöbben rendelkeznek ingatlannal, a tehetősebbek akár többel is. Egy szűk társadalmi réteg esetében ez így is van. Érdekes azonban megjegyezni, hogy például a jelenlegi nehézségek ellenére is kiemelkedően gazdag országnak tartott Németországban, csupán a családok 46 százalékának van saját ingatlanja. A többiek bérlik a lakást. Ennek okát abban is kereshetjük, hogy ott az ingatlanadók és a fenntartási költségek jóval magasabbak, mint nálunk. Emellett az emberek bíznak abban, hogy képesek lesznek tartósan, hosszú távon is bérleti díjat fizetni. Nálunk viszont sok esetben szociális esetnek számít az, akinek nincs saját ingatlanja.
Amikor az emberek nálunk ingatlant vásárolnak, a legkeresettebb helyszínek Belgrád és Újvidék. Megfigyelhető, hogy a délkelet-szerbiai régióban is nőtt az eladások száma. Ez annak is betudható, hogy ott még mindig sokkal kedvezőben az árak, mint a nagyvárosokban. Belgrád tavaly a teljes forgalom 47,6 százalékát adta, ami jelentős hányad, viszont pár évvel ezelőtt ez az arány még elérte a 60 százalékot is. A legnagyobb növekedést Niš, Leskovac és Bor városában jegyzik a statisztikák.
ESÉLY A FIATALOKNAK
A közelmúltban meghozott kormányintézkedéssel a fiatalok részére szeretnék megkönnyíteni az ingatlanvásárlást Szerbiában. Az első lakás vásárlása esetén a lakáshitel felvételét jelenős mértékben támogatja a szerb kormány, amely számos könnyítést foglal magába. A többi közt azt, hogy az önrész az eddigi 20 százalék helyett csupán 1 százalék. A kedvezményes lakáshiteleket a 20 és 35 év közötti fiatalok vehetik igénybe. Jelenleg egy átlagos lakás az országban 75 ezer euróba kerül, de vidéken ennél jóval olcsóbban is lehet házat vagy lakást vásárolni. A kedvezményes hitelt igénylő fiataloknak a lakás értékének 1 százalékát kell biztosítaniuk önrészként. A várakozások szerint az állami támogatás hozzávetőlegesen 5500 lakás megvásárlását generálhatja. A feltételek valóban kedvezőek, hiszen az első évben 3,5 százalékos fix kamatozású kölcsönről van szó. Ebből a 3,5 százalékból az állam 2 százalékot magára vállal, tehát a hitel felhasználója 1,5 százalékos kamatot fizet. A kedvezményes lakáshitel legfeljebb 40 éves periódusra vehető fel, és a hitel igénylője legkésőbb 70 éves koráig kell, hogy kifizesse a teljes összeget. Amennyiben egy 75 ezer eurós hitelt veszünk példának, akkor az önrész mindössze 750 euró, az első évben a hitel felhasználója 93 eurós havi részletet fizet. Az állam erre a 93 euróra további 124 eurós támogatást fizet ki a büdzséből. A napokban jelentették be, hogy módosul a kedvezményes lakáshitelprogram a fiatalok számára, amivel tovább könnyítettek a feltételeken. Ezek abból állnak, hogy melléképületekre is igényelhető a hitel, harmadik fél is lehet kezes, valamint saját telken épített, vagy előre legyártott ház vásárlása is számításba jöhet. A jelzálog bejegyzési díj pedig az államot terheli. Nyolc bank támogatja a kezdeményezést, és állítólag már ezernél is több szerződést megkötöttek.
Nyitókép: Az ingatlanok továbbra is a legfontosabb befektetési eszközök maradnak Szerbiában (Fotó: Pexels)
