HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Hogyan óvja a környezetét?
Takarítási akciókban veszek részt – 2%
Támogatom az újrahasznosítást – 4%
Szelektíven gyűjtöm a szemetet – 37%
Kerülöm a műanyag használatát – 4%
Egyetértek a zöld aktivizmussal – 8%
Környezettudatosan viselkedem – 21%
Ritkán közlekedem gépjárművel – 8%
Rajtam úgysem múlik semmi sem – 16%
A www.magyarszo.rs olvasóinak szavazatai alapján
Az ENSZ Ember és bioszféra címmel 1972. június 5-e és 16-a között szervezte meg az első környezetvédelemmel foglalkozó világkonferenciáját, ennek apropóján nyilvánították még ugyanabban az évben június 5-ét a környezetvédelem világnapjává. A környezetvédelmi világnap célja szélesebb körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése és a környezetszennyezés megelőzése.
Ezen a napon a környezetvédelmi szervezetek, egyesületek és a zöld aktivisták a legtöbb településen, illetve a közkedvelt kirándulóhelyeken takarítási munkaakciót szerveznek, megpróbálják felhívni a figyelmet a káros gázok (kipufogógáz) kibocsátásának veszélyeire, az újrahasznosítás fontosságára. S hogy mi, emberek, mit tehetünk a környezetvédelem érdekében?
Kezdetnek érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy a legtöbbünknek a sarki vegyesbolt nincs is olyan messze, de ha úgy adódik, hogy a szokásos heti vagy havi nagybevásárlásunkat szeretnénk elintézni, akkor felülhetünk a kerékpárunkra is, sőt még kétszer is fordulhatunk, mivel a szervezetünk is igényli a mozgást.
A legtöbb biciklire már elől, sőt hátul is elhelyeznek egy-egy kosarat, amibe nyugodtan belepakolhatunk. A mai felgyorsult társadalom egyik velejárója, hogy mindent gyorsan akarunk elintézni, és ebben az autónk a leghűségesebb partnerünk. Ahelyett, hogy sétálnánk, vagy biciklire pattannánk, sokszor az autónk kényelmére szavazunk, mert azzal gyorsabban haladunk. Pedig a kipufogógáz nemcsak a mi egészségünket károsítja, hanem a környezetünkét is, ugyanis az elősegíti a klímaváltozást, illetve hozzájárul az üvegházhatáshoz. Tapasztalataim azt mutatják, hogy több intézni való esetén – megyünk a pékhez, a vegyesboltba, az orvoshoz, a gyógyszertárba, sőt még a postára is – a legtöbben hajlamosak vagyunk arra is, hogy végigkocsikázzuk ezt az elsőre bonyolultnak és hosszúnak tűnő útvonalat, mert gyalog ez sokáig tartana, miközben ezek a helyek lehet, hogy csak 100 vagy 200 méternyi sétát igényelnének az első parkolóhelyünkhöz viszonyítva. Az autóban mégis elfordul a kulcs.
Pixabay
És ha már a boltról beszélünk: az ott kapott műanyag zacskók is környezetszennyezők. A kutatások szerint az egyszer használatos zacskók a tengerek leggyakoribb szennyezői. Lebomlásuk hosszú időt vesz igénybe, a darabokra eső műanyagok mikroműanyagokká alakulnak, melyek bekerülnek a vizekbe, a földbe és az élőlények szervezetébe. A műanyag zacskók használata hozzájárul a klímaváltozáshoz is, mivel a műanyagok előállítása energiaigényes, a hulladéka pedig üvegházhatású gázokat bocsát ki. A műanyagszennyezésnek gazdasági következményei is vannak, hiszen a csomagolások nagy része nem kerül újra feldolgozásra. Éppen ezért vásárláskor érdemes papírzacskókat vagy olyan szatyrokat használnunk, amelyek erősebbek, ruhaanyagokból készülnek, s ebből kifolyólag évekig magunkkal hordhatjuk őket, sőt alkalomadtán a mosógépbe is betehetjük azokat.
Az otthon felhalmozódó hulladékainkat érdemes szelektív módon összegyűjteni, tehát külön a szervest a szervetlentől, illetve külön a fémet, az üveget, a műanyagot, a papírt és az elektronikai hulladékot, mert ezzel tehermentesíthetjük a hulladéklerakókat, illetve az újrahasznosítható hulladékanyagok is a megfelelő helyre kerülhetnek. A műanyag flakonokat és a kupakokat segélyszervezeteknek is átadhatjuk, de mára már a legtöbb hulladékbegyűjtő vállalat is havonta kijelöl egy napot, amikor összegyűjti a műanyag flakonokat. Erre a célra (néhol) külön zsákokat is biztosítanak. A szerves hulladékok esetében a komposztáláson is érdemes elgondolkodnunk, ugyanis a háztartási hulladék harmada ebbe a kategóriába esik. A komposzttal termékenyebbé tehetjük a talajt, nem beszélve arról, hogy a természetnek azt adjuk vissza, amit kapunk, egy egészséges körforgást biztosítva. Az avar és a kerti hulladék kiváló alapot biztosít a komposztnak, elégetése ezért teljesen felesleges művelet.
Egy kis odafigyeléssel mi is hozzájárulhatunk az egészséges környezethez, illetve lassítani tudjuk az üvegházhatás erősödését és a klímaváltozást.
Példamutatásunkkal pedig reménykedhetünk abban is, hogy a gyermekeink is megtanulnak valamit.
Nyitókép: Pixabay
