2024. április 25., csütörtök
KOMMENTÁR

Enyhülő szuperhatalmi feszültségek

Az utóbbi években fagyos viszonyt ápoló két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Kína elnökeinek múlt heti találkozója reményt ad az egyre fokozódó feszültségek enyhítésére. A két szuperhatalom közti kapcsolat elsősorban a nemzetbiztonsági kérdések, Tajvan, a fejlett technológiákra vonatkozó amerikai exporttilalmak és Kína államilag irányított iparpolitikája miatt vált feszültté az elmúlt években. A nézeteltérések ellenére Washington az idei év során nagy erőfeszítéseket tett a kommunikáció újbóli felvételének és a rendkívül fontos kétoldalú gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében. Nagy jelentőségű volt Antony Blinken amerikai külügyminiszter júniusban történt pekingi látogatása, aki ezáltal az elmúlt évek legmagasabb rangú washingtoni tisztségviselőjévé vált, aki a kínai fővárosban járt. Mellette Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter is Kínába látogatott, hogy fenntartsák a két ország közötti folyamatos kommunikációt.

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szerdai San Francisó-i csúcstalálkozójának keretein belül számos kérdésben megegyeztek, ezek közül a legfontosabbak közé tartozik az elnöki forródrót megnyitása, amelynek köszönhetően bármikor elérhetik egymást, a kommunikáció újraindítása a két hadsereg vezetői között, amit Kína még tavaly augusztusban szakított meg, amikor Nancy Pelosi, a képviselőház akkori elnöke Tajvanra utazott, valamint a közös fellépés a fentanil gyártásának korlátozására Latin-Amerika országaiban. A találkozó és a több kérdésben történt megegyezés nagy előrelépésnek számít elsősorban az egyre fokozódó feszültségek enyhítése tekintetében. A kínai elnök a találkozót követően elmondta, hogy országa szeretne stabil, működőképes és fenntartható kapcsolatot ápolni az Egyesült Államokkal, viszont vannak olyan érdekei, amelyeket mindenképpen meg fog védeni, és vannak olyan vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a két ország tiszteleten alapuló partneri viszonyt tud kialakítani és békésen tud létezni egymás mellett. A találkozót követően azonban Biden a frissen elért eredményeket kockáztatta meg azzal, hogy ismét „diktátornak” nevezte a kínai elnököt, ugyanis még júniusban illette ezzel a jelzővel Hszit, ami akkor nagy ellenzést váltott ki Pekingben. A nemtetszés kifejezése Kína részéről azonban ezúttal elmaradt.

Az a tény, hogy a két szuperhatalom elnöke egy év után ismét találkozott, valóban a kapcsolatok enyhülésének kezdetét jelentené? A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, a szakértők is csak találgatásokba bocsátkoznak. A CNN közlése szerint a közel-keleti konfliktus eszkalálódása és az Ukrajnában dúló elhúzódó háború miatt Biden nem tart kívánatosnak még egy világméretű konfliktust. A külpolitikájának egyik fontos elemét a Washington és Peking közti kapcsolatok stabilizálása képezi. Az USA és Kína hadseregei közti kommunikáció újbóli felvétele valóban fontos eredménynek számít, hiszen nagyban hozzájárulhat a feszült helyzet enyhítéséhez. Oriana Skylar Mastro, a Stanford Egyetem Kína-szakértője szerint azonban nem világos, hogy a kétoldalú kommunikáció felvétele mennyire bizonyul tartósnak, tekintettel arra, hogy Kína valószínűleg mindezt diplomáciai eszközként igyekszik felhasználni. A szakember szerint arra lehet számítani, hogy Kína, amint ismét elégedetlenségének ad majd hangot – amit akár a tajvani elnökválasztás is kiválthat (januárban tartják meg) – újból megszakítja majd a kétoldalú kommunikációt. Az amerikai tisztségviselők számára sem világos, hogy Kína valóban a kapcsolatok stabilizálásában érdekelt, vagy csupán rövidtávú, taktikai lépésként tekint minderre. A kínai és amerikai szakértők is egyetértenek abban, hogy a találkozót követően is nehéz lesz valódi előrelépéseket tenni.

Nyitókép: Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök (Fotó: New York Times via AP/Beta)