2024. április 24., szerda

Választásokra hangolódva

A legutóbbi választások óta még két év sem telt el, de máris hangolódhatunk a következőre, amelyet várhatóan december 17-én tartanak meg. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a múlt hét folyamán a polgármesterek sorra mondtak le tisztségükről az ország több városában is. A polgármesterek mellett várhatóan Ana Brnabić kormányfő is benyújtja majd lemondását, ezzel látszólagosan eleget téve az ellenzék a választások kiírására vonatkozó követelésének. Az ellenzék a követeléseik egyikeként a választásoknak különböző időben történő megtartása mellett kardoskodott, ugyanis ezáltal remélték csökkenteni az államfő befolyását és sikerét. Különösen fontos volt számukra, hogy a belgrádi választásokat más időpontban tartsák meg, mivel ezen a szinten ily módon sokkal nagyobb esélyük lenne a sikerre. Aleksandar Vučić államfő eleget tesz az ellenzék választásokra vonatkozó követelésének, szavai szerint azonban egyidejűleg lesznek megtartva a köztársasági, a tartományi és a helyhatósági választások Belgrádban és még néhány önkormányzatban. Az államfő kijelentései szerint „megtiszteltetés” lenne számára, ha a Szerb Haladó Párt listavezetője lehetne.

(Fotó: Molnár Edvárd archív felvétele)

(Fotó: Molnár Edvárd archív felvétele)

Rendkívüli parlamenti választásokat általában valamilyen politikai válsághelyzet megoldására szokás kiírni. Kijelenthetjük, hogy az idei év során az ország több megrázkódtatáson is átesett, mindez a májusi tragikus eseményekkel kezdődött, amelyek a közvélemény erőteljes reakcióját váltották ki. Az ellenzék ezt próbálta meglovagolni, aminek eredményeként elsősorban Belgrádban, de az ország számos településén Szerbia az erőszak ellen elnevezéssel tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. A tiltakozási hullám mostanra jelentősen alábbhagyott és egyre kevesebben vesznek részt a megmozdulásokon. Ennek okát a szakemberek elsősorban abban látják, hogy az ellenzék által megfogalmazott követeléseket csak a lakosság egy része tudta magáévá tenni, a másik részük pedig nem tudta párhuzamba hozni mindezt az erőszakkal. Problematikus az időzítés is, mivel nagyobb sikert lehetett volna elérni, amikor még százezrek vonultak az utcára, és nem most, amikor már jelentősen alábbhagyott a tiltakozási hullám.

A válságot a magas infláció és a drágulási hullám is érzékelteti. Egyébként is a polgárok életszínvonala mindig a választási kampányok egyik fő témáját képezte. Ennek ismeretében akár azt is mondhatjuk, hogy Aleksandar Vučić államfő máris megkezdte a kampányt, mégpedig egyes termékek jelentős leáraztatásával, melynek szimbólumává az olcsó parizer vált. A kampány során várhatóan ehhez szorosan csatlakozik majd a gazdasági téren elért eredmények hangoztatása, vagyis az utak és gyárak megnyitása, valamint a közeljövő nagy beruházásainak kiemelése.

Az idei év válsághelyzeteihez tartoznak még az elmúlt hetek Koszovóban történt eseményei is. Mint közismert, szeptember 24-én Banjska település közelében fegyveres harc bontakozott ki szerbek egy csoportja és a koszovói rendőrség tagjai között, aminek következtében egy rendőr és három szerb nemzetiségű személy vesztette életét. A szerbiai választási kampányok során szintén kiemelt helyet elfoglaló Koszovó témája az eszkalációt követően még nagyobb hangsúlyt fog kapni. A politológusok szerint a koszovói események felgyorsulása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hatalmi párt máris elfogadta a választások megtartásának szükségességét.

Vučić emellett nagy valószínűséggel az ellenzék felkészületlenségére is számít, mivel még nem dolgozták ki megfelelően a választási stratégiát, ugyanakkor az év vége felé esedékes választásokig erre nem is lesz elég idejük. Utolsó kérdésként felmerül, hogy a választások megoldhatják-e az országban dúló válságot. Zoran Gavrilović szociológus szerint a koszovói események is azt bizonyítják, hogy az intézmények nem teszik megfelelően a dolgukat. A szakember szerint a választások megtartása ilyen feltételek mellett csak tovább fogja mélyíteni a válságot, amelybe az ország belekeveredett.