2024. május 20., hétfő
SZILI KATALIN

A szocializmustól a kereszténydemokráciáig

A politikában nem ritka, hogy valaki pártot és ideológiát vált, pályafutása során akár többször is. Ilyen pályafutást tudhat maga mögött például a világtörténelem egyik legendás alakja is, a britek miniszterelnöke, a kiváló szónok, Nobel-díjas író Winston Churchill, aki fiatal éveiben konzervatívként lépett a közélet színpadára, hogy aztán gyorsan át is üljön a liberálisok sorába. Végül aztán 1925-ben visszatért a konzervatívok közé, és e párt színeiben írta be magát a történelemkönyvekbe. Churchill pályafutása azonban igencsak rendhagyónak mondható a brit politikában és úgy általában a nyugati világban. Errefelé, Európa keleti felében a párt- és ideológiaváltások inkább a napi politika részét képezik, mintsem a kuriózumok sorát gyarapítanák. Ez talán az utóbbi száz év történelmi viharaival is magyarázható. Március 31-én Magyarországon éppen egy ilyen nem mindennapi kanyargós politikai pályafutás bontakozott ki a szemünk láttára, ugyanis a Magyar Szocialista Párt egykori emblematikus alakja, Szili Katalin belépett a Kereszténydemokrata Néppártba.

(Fotó: Mandiner)

(Fotó: Mandiner)

Szili Katalin 1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson egy 1945 után vagyonát vesztett magyar-német polgárcsaládban. Tizenkét évesen 1968. július 3-án egy barátjával nagyszülei házában játszott, ahol egy II. világháborús nehézaknagyutacsot talált. A szerkezet felrobbant a kezében. A robbanás következtében mellkasi és belső sérüléseket szenvedett. Az orvosok eredetileg tíz napot mondtak kritikus időszaknak, végül két nap után megerősítést nyert, hogy fel fog épülni. Igaz, bal kézfejét elvesztette. Sérülése miatt abba kellett hagynia a balettot és a zongorázást. Viszont helyette elkezdett vívni, amit tíz éven keresztül folytatott, sőt a sportágban több érmet is szerzett.

Szili a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1981-ben jogi diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányai elvégzése után a Pécsi Városi Tanács gyámügyi előadója 1984-től csoportvezetője volt. 1985-től szakmai karrierje a környezetvédelemhez kötődött. Először a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz került, ahol előbb jogtanácsos volt, majd hatósági osztályvezetőként tevékenykedett. A rendszerváltás után a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, majd a Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági vezetője volt 1992-ig. Közben kezdetét vette politikai karrierje is. 1983-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. A rendszerváltáskor az 1989. november 21-én, az MSZMP volt tagjaiból létrejövő Magyar Szocialista Párt alapító tagja volt. 1992-től 1994-ig a párt városi önkormányzati képviselője volt Pécsett. Emellett az MSZP országos frakcióját környezetvédelmi szakértőként segítette. A párt 1994-es nagy győzelmekor a Baranya megye 2. választókerület egyéni országgyűlési képviselőjévé választották. A választás után a Horn Gyula vezette kormány Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma politikai államtitkárának nevezték ki. 1998 és 2002 között, amikor az MSZP ismét ellenzékbe került, az Országgyűlés alelnökeként tevékenykedett. Miután 2002-ben az MSZP újból megnyerte a választásokat, a Magyar Köztársaság első női házelnökévé választották, amely tisztséget 2009-ig töltötte be. 2005-ben az MSZP Szilit jelölte Mádl Ferenc utódjául a köztársasági elnökjelölti posztra, de mivel az SZDSZ nem támogatta jelöltségét, alulmaradt Sólyom Lászlóval szemben. 2010-ben kilépett az MSZP-ből és saját pártot alapított Szociális Unió néven. E párt több más kisebb formációval együtt megalakította a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártot (KTI). A KTI, amelynek Szili elnöke és listavezetője volt, indult a 2014-es országgyűlési választásokon, de mindösszesen 0,22 százalékot ért el. Ezt követően egyre jobban kezdett kötődni a kormánypártokhoz. 2015-től miniszterelnöki megbízottként tevékenykedett. Az idei évtől pedig kuratóriumi tag a Pécsi Tudományegyetemen. Szintén idén jelentette be, hogy belép a KDNP-be, mondván, csatlakozik ahhoz a közösséghez, ahova mindig is tartozott.

Nyitókép: (Fotó: Mandiner)