– A négy szék politikája kudarcot vallott, Szerbia pedig külpolitikailag a térdelés és a törökülés közötti helyzetben van – jelentette ki tegnap Zdravko Ponoš, az Európai Szerbia (Evropska Srbija) listavezetője a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) esti kampányvitaműsorában. A közszolgálati televízióban Ponoš mellett Snežana Paunović, az Ivica Dačić – A stabilitás tényezője lista, valamint Marina Raguš, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia (Ujedinjena Srbija) lista képviselője vett részt. A stúdióban az ország uniós csatlakozásáról, az Oroszországhoz és Kínához fűződő viszonyról, valamint Koszovó kérdéséről esett szó. Az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek képviselői nem vettek részt a vitán, mondván, túl későn kapták meg a meghívást, jelenleg a terepen kampányolnak.
EURÓPA VAGY KELETI SÓVÁRGÁS?
Ponoš kifejtette, az uniós tagság jót tenne a polgároknak, annak támogatottsága pedig jóval magasabb volt a jelenlegi hatalom színre lépése előtt, amely szerinte tévútra vezette az országot.
Snežana Paunović hangsúlyozta, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) soha nem akadályozta az európai utat, hiszen Szerbia természetes módon az EU-hoz tartozik, ugyanakkor őrültség lenne lemondani az Oroszországgal és Kínával ápolt barátságról. Kiemelte, kettős mércét tapasztalnak Brüsszel részéről, amire Tonino Picula EP-képviselő jelentéstevői kinevezése, valamint a koszovói szerbek helyzete feletti uniós csend is rávilágít. Ponoš reakciójában közölte, Picula és a hasonló kinevezett diplomaták jönnek-mennek, de Szerbia érdeke az, hogy tag legyen ott, ahol a rá is vonatkozó döntések megszületnek. Az európai út sikertelenségéért nem Picula vagy más, hanem a belgrádi hatalom tehető felelőssé – emelte ki.
Marina Raguš rámutatott, nem szabad csúszva-mászva közeledni az EU felé. Emlékeztetett, az ország szuverenitásának megőrzésében Oroszország és Kína nyújt segítséget, és Szerbia az egyetlen ország, amely nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen, ugyanakkor az Egyesült Államokkal is stratégiai partnerséget ápol. Hozzátette, a leköszönő államfőnek még Nobel-díjat is felajánlottak Koszovó elismeréséért, ha pedig szankcionálta volna Oroszországot, „az év emberévé” választották volna.
KOSZOVÓ MEGOLDATLAN KÉRDÉSE
A déli tartomány kapcsán Raguš felelevenítette, hogy a koszovói függetlenség kikiáltása az előző hatalom idején történt, a jelenlegi vezetés alatt viszont huszonkilenc ország vonta vissza az elismerést, miközben az albán fél máig nem alakította meg a szerb községek közösségét.
Ponoš az ohridi és a washingtoni megállapodást bírálta, amelyeket hatalmas nehezítő tényezőkként jellemzett, emellett a szerb rendőrség koszovói szervekből való kivonulását, valamint a banjskai eseményeket is a hatalom szemére vetette. Ponoš leszögezte, Koszovó nem léphet be az ENSZ-be, és nem ismerik el a függetlenségét, de az ott élő emberek élete érdekében kommunikálni kell a pristinai hatóságokkal. Emlékeztetett Paunović azon kijelentésére, melyben az etnikai tisztogatást nevezte megfelelő megoldásnak Koszovó esetében.
Paunović megismételte, a tartomány helyzetének megoldását kizárólag az 1244-es ENSZ-határozat tiszteletben tartása jelenti. A kijelentésével kapcsolatban közölte, azt félreértelmezték, a terroristák felszámolására utalt, nem az egész albán népre.
EREDMÉNYVÁRÓ ELKÉPZELÉSEK
A választások utáni esélylatolgatás kapcsán a szocialista politikus nem zárta ki, hogy Ivica Dačić egy szélesebb koalíció miniszterelnök-jelöltje legyen. Marina Raguš az abszolút többség megszerzését tűzte ki célul pártja számára, míg Ponoš egyértelműen elutasította a jelenlegi kormánypártokkal való jövőbeli koalíciókötés lehetőségét.
Nyitókép: Képernyőfelvétel/SZRTV
