„Lehet, hogy egy magyar anyanyelvű fiatal számára a kezdetek nehezebbek, de úgy gondolom, hogy sokkal élhetőbb környezet van itt, Szerbiában, mint bárhol külföldön” – vallja Petri Laura, a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint elnevezésű köztársasági választási lista 7-es számú jelöltje. A temerini okleveles mezőgazdasági mérnök agroökológia és környezetvédelem szakon szerzett diplomát, jelenleg pedig Temerin községi tanácsának tagjaként mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi feladatokat lát el.
Úgy látja, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben is szemléletváltásra van szükség. Szerinte a klímaváltozás, az aszályok, a talaj állapota, a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés olyan gondok, amelyekre helyi és országos szinten is megoldást kell találni. Fontosnak tartja, hogy a rendelkezésre álló támogatások a kistermelők számára is elérhetők legyenek, és hogy a fiatalok helyben is reális jövőképet lássanak.
Petri Laura kihívásként tekintett arra is, hogy nőként olyan szakterületen érvényesüljön, amelyhez máig társulhatnak előítéletek. Mint mondja, tudását a közösség javára szeretné fordítani, és ezért tartja fontosnak, hogy a VMSZ-nek mezőgazdasági szakterületen is legyenek szakemberei, mert szerinte a köztársasági szerepvállalásnak a kistelepülések szintjén is gyakorlati eredményekben kell megvalósulnia.
A fiatal agroökológussal a mezőgazdaság legsürgetőbb gondjairól, az aszályhoz és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeiről, a kistermelők helyzetéről, a környezetvédelmi kezdeményezésekről, valamint a fiatalok helyben maradásáról beszélgettünk.
A gazdákkal beszélgetve melyik gond kerül elő leggyakrabban, és milyen lépésekkel lehetne segíteni az alkalmazkodást?
– Jelenleg a szárazság a legnagyobb probléma, ezzel kell a legtöbbet foglalkoznunk a mezőgazdaságban. Megértem a termelők panaszait, hiszen nagyon súlyos aszályokat élünk át. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a gazdáknak is egyre inkább a változtatás lehetőségeiben kell gondolkodniuk. Mérlegelniük kell, hogy más, a változó időjárási körülményekhez jobban alkalmazkodó növényi kultúrát választanak-e vagy öntözőrendszerbe fektetnek. Az öntözés kiépítése nagyobb gazdaságokban bonyolult és költséges feladat. Ha túlterheljük a vízbázisokat, elavult megoldásokat választunk, vagy hiányzik a megfelelő szaktudás, az hosszú távon nem tartható fenn, ráadásul környezeti károkat is okozhat. Ezért is fontos számomra a víz és a talaj minősége.
Temerinben szeretnék nagyobb hangsúlyt helyezni a talajvizsgálatra. Hiába szeretnénk más növényt termeszteni, előbb tudnunk kell, milyen állapotban van a földünk. Lehet, hogy kimerült, vagy olyan tápanyagokra van szüksége, amelyekre eddig nem fordítottunk figyelmet. A korábbi gyakorlatot is felül kell vizsgálni. Minden a megfelelő minőségű termőfölddel kezdődik. Vannak községek, ahol már működik a talajvizsgálati program, és fontosnak tartom, hogy a példájukat követve mi is foglalkozzunk vele.
Országos szinten több forrást kellene fordítani a mezőgazdaságra. Vajdaság gazdag termőföldben, mégis úgy érzem, hogy ez az ágazat sokszor háttérbe szorul.
Milyen támogatásokat tartana leghasznosabbnak, és miben lát fejlődési lehetőséget a kisebb gazdaságok számára?
– Temerinben jelenleg kamattámogatással tudjuk segíteni a gazdákat: a hiteleik kamatát fizetjük ki. Én a beszerzések, az eszköz- és gépvásárlás támogatásában is látok lehetőséget. A Prosperitati Alapítvány pályázatai révén sok termelő jutott gépekhez, és ennek köszönhetően fejleszthette a gazdaságát. Remélem, hogy ez a támogatási program folytatódhat, és új pályázatok is lesznek. Tartományi és állami szinten ugyancsak vannak lehetőségek. Fontosnak tartom, hogy mindkét szinten jelen legyen a magyar érdekképviselet, és segíteni tudjunk az embereknek. Különösen a kistermelőknek lenne szükségük több, számukra is elérhető, valóban előnyös pályázatra. Egy nagyobb kiírás feltételeinek nem mindig tudnak megfelelni, vagy mire összegyűjtik az iratokat és kiszámolják a költségeket, kiderül, hogy nem éri meg pályázniuk. Én először őket segíteném. A talajjavítástól a megfelelő vetőmagok és eszközök beszerzéséig több területen is szükség lenne támogatásra. Az ügyintézésben segítséget jelent a falugazdász-hálózat, amely Temerinben is működik, a termelők információt kaphatnak és segítséget kérhetnek a kérelmek megírásához.
Az új technológiákra is figyelnünk kell. A családom virágtermesztéssel foglalkozik, így leginkább a holland mezőgazdaság példája lebeg a szemem előtt, hiszen a gazdák a miénkhez képest jóval kisebb területen is nagyon sokat termelnek; érdemes tanulnunk azoktól, akik előttünk járnak. Az üvegházi termesztésben és a biotermelésben is látok lehetőséget. Otthon arra tanítottak, hogy termesszünk zöldséget, tartsunk állatot, mert így tudjuk, hogy mit eszünk. Mai életviszonyainkkal már nem biztos, hogy ez az életforma követhető, de éppen ezért ösztönözném a helyi termelőktől való vásárlást. A termelők közötti bizalmat is erősíteni kell. A VMSZ mezőgazdasági fórumait fontos lehetőségnek tartom arra, hogy átbeszéljük a gazdákkal a gondjaikat, ösztönözzük az együttműködést, de az összefogás rajtuk is múlik.
Garbac Sarolta felvétele
Mi segítheti a fiatalok itthonmaradását, és hogyan lehetne őket a gazdálkodás felé terelni?
– Úgy gondolom, egy kicsit hinnünk kell magunkban, és kitartóbbaknak kell lennünk. Nem könnyű elindulni, különösen szerb tannyelven tanulni az egyetemen. Ettől sokan tartanak, inkább Magyarországra mennek, és ott is maradnak. Azonban úgy látom, itthon is van lehetőség munkát találni, fejlődni, szakemberekre pedig nagyon nagy szükség van. A fiatalok lakhatását segítő hitelek is lehetőséget jelentenek. Lehet, hogy a kezdetek nehezebbek, de úgy hiszem, hosszú távon sosem az a megoldás, ami a legkönnyebb. Úgy gondolom, hogy sokkal élhetőbb környezet van itt nálunk, mint bárhol máshol. Olyanokat is látok, akik családalapítás után hazatérnek, mert külföldön nem találják meg a helyüket.
A Prosperitati Alapítvány házvásárlási pályázatai is sok fiatalt ösztönöztek az itthon maradásra. Temerinben azonban sajátos a helyzet: Újvidék közelsége miatt magasak az ingatlanárak, a pályázati összegből itt nehéz házat vásárolni. A temeriniekkel beszélgetve többször felmerült, hogy házvásárlás helyett felújításra szeretnének pályázni. Remélem, idővel a program ilyen igényekhez is alkalmazkodhat. Ez nem helyi döntés kérdése, de fontosnak tartom, hogy a magasabb szinteken is beszéljünk róla.
A sajnos a fiatalok körében nem vonzó a mezőgazdaság. Akik gazdálkodó családba születtek, gyakran folytatják a munkát, de azt mondják, nehéz megélniük belőle. A nulláról elindulni még nehezebb, már a földhöz jutás is akadály. Mégis úgy gondolom, hogy érdemes keresni a lehetőségeket. Mi otthon az udvarunkban állítottuk fel a fóliasátrakat, onnan indult a virágtermesztés. A pályázatok révén fóliasátorhoz, szivattyúhoz vagy más szükséges géphez is hozzá lehet jutni, ami megkönnyítheti a kezdést.
A környezetvédelemben milyen helyi tapasztalatokra építene, és mit mutatott a közelmúltban lezajlott népszerű akció, a komposztládák kiosztása?
– A hulladék kezelése és a környezettudatosság erősítése fontos feladat. Tavaly az önkormányzat igyekezett felszámolni a temerini illegális szeméttelepeket, de folyamatosan újabbak jelennek meg. Komolyabban kellene foglalkoznunk a szelektív gyűjtéssel és azzal, hogyan figyelhetnénk jobban oda a környezetünkre. Az épülő vízgyárhoz is nagy reményeket fűzök, bízom benne, hogy megfelelő minőségű ivóvizünk lesz.
A fa komposztládák kiosztását kísérleti programként indítottam el. Más települések példáit is megnéztem, majd az ötletet a községi elnök, majd a tanács elé tártam. A megvalósítás több mint fél évig tartott. Volt, aki kételkedett abban, hogy ötven jelentkező összejön, ehhez képest nagyon rövid idő alatt beteltek a helyek. Sokan sajnálták, hogy lemaradtak. Büszke voltam a lakosokra, mert ez megmutatta, hogy van érdeklődés, ha lehetőséget adunk. Kezdők és gyakorlott komposztálók is jelentkeztek. Szórólapot készítettem a komposztálás módjáról, mert az eszköz mellé tudást is kell adnunk. Így a háztartási hulladék jelentős részét otthon hasznosíthatjuk. A következő programban tavasszal szeretnénk kiosztani a ládákat.
Ha parlamenti mandátumot szerez, mit vinne magával a temerini munkatapasztalatából?
– Elsősorban a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén szeretnék tevékenykedni. A helyben megfogalmazott gondokat magasabb szintre vinném, hogy a döntéshozatalban is súlyt kapjanak. A kistermelők támogatása, a szelektív hulladékgyűjtés és az illegális lerakók felszámolása olyan ügy, amellyel komolyabban szeretnék foglalkozni. Megtapasztaltam, mennyit jelent, ha az emberek magyarul kérhetnek segítséget. Hálás vagyok, hogy a szakmámat a közösségem javára fordíthatom, és ezt a munkát szeretném folytatni.
Nyitókép: Petri Laura (Fotó: VMSZ)
