2024. június 24., hétfő

Megtartani, fejleszteni és még jobbá tenni

Magyarkanizsán tartották az MNT oktatásfejlesztési stratégiája tervezetének első élő közvitáját

Az eseményhez kapcsolódó fotógalériát ITT tekintheti meg.

A Magyar Nemzeti Tanács 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó köz- és felsőoktatásfejlesztési stratégia-tervezete közvitájának első állomása Magyarkanizsa volt, ahol a városháza nagyterme színültig megtelt pedagógusokkal. A tervezet bemutatása után az oktatási szakemberek, pedagógusok konstruktív hozzászólásaikkal is részt vehettek a közvitában, amely arra irányul, hogy a magyar nyelvű oktatás még hatékonyabbá, színvonalasabbá váljon közvetlen környezetünkben.

– Ez a stratégiák éve. A médiastratégiát már elfogadta az MNT, most 4-4 vajdasági helyszínen az oktatási és a kulturális stratégia közvitája van soron – mondta köszöntőjében Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

– Nagyon fontos számunkra, hogy az oktatási stratégia közvitáját is el tudtuk indítani. Az oktatási stratégia 2024-től 2029-ig fogja meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek fontosak lesznek abból a szempontból, hogy minden Vajdaságban élő magyar diák számára lehetőséget biztosítsunk, hogy anyanyelven tanuljon. Mindannyian, akik a Magyar Nemzeti Tanácsban dolgozunk és minden pedagógus is ugyanazt a közös célt tartjuk szem előtt, hogy megfelelő minőségben tudjunk a jövő generációi számára olyan lehetőségeket teremteni, melyek által könnyebben tudnak tanulni. Ez a stratégia is azt szolgálja, hogy minél sikeresebben neveljük a gyermekeinket. Az egész közösség érdeke, hogy ez egy működő, eredményes stratégia legyen, nem elég meghozni a dokumentumot, nekünk ezt a következő években követni kell és meg kell valósítani benne a leírtakat – emelte ki az MNT elnöke.

Mint elmondta: a közvita az online térben, az MNT honlapján is zajlik.
Az elnöki köszöntőt követően Varjú Potrebić Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatási kérdésekkel megbízott tagja, dr. Námesztovszki Zsolt, az MNT Oktatási Bizottságának elnöke és Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke emelkedtek szólásra Magyarkanizsán.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Vicsek Annamária, oktatási államtitkár, Szakállas Zsolt, tartományi oktatási titkár, Újvári Zsombor, köztársasági parlamenti képviselő, Kormányos László, tartományi sport- és ifjúsági segédtitkár, Burány Hajnalka, tartományi képviselő, Mackó Zsuzsanna, a tartományi oktatási titkárság altitkára, Csikós László, tartományi képviselő, Kubik Zoltán, Magyarország Belgrádi Nagykövetsége I. osztályú tanácsosa és a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere és munkatársai is részt vettek a közvitán.

Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatási kérdésekkel megbízott tagja közérthetően prezentálta az elkészült stratégia legsarkalatosabb pontjait, rendszerezve azokat, így teljesen átláthatóvá téve azt. Lapunknak adott külön nyilatkozatában pedig elmondta, hogy a közvita első állomásán, Magyarkanizsán nagyon nagy az érdeklődés, tömeges a részvétel, ami külön örömmel tölti el.

– Abban bízunk, hogy a stratégia eljutott a pedagógusokhoz. Azt reméljük, hogy az intézményvezetők úgy tekintenek erre a dokumentumra, mint egy élő anyagra, mely minden évben majd értékelésre kerül és lépésről lépésre haladunk a céljaink megvalósításához, Ugyanakkor értékelni is fogjuk, így elmondhatjuk, hogy ezek irányvonalakkét, útmutatók, hogy merre szeretnénk fejleszteni a vajdasági magyar oktatást. Számos olyan programot kívánunk megtartani, amelyek az elmúlt tizenkét évben beváltak, ugyanakkor olyan programokat társítottunk melléjük, melyek még jobban segítenek a szülők büdzséjén, megsegítik a családokat abban, hogy a gyermekek itthon tanuljanak tovább – mondta Varjú Potrebić Tatjana.

A közvitán elhangzott, hogy a középiskolai kollégiumi rendszer kidolgozása, az általános iskolások pályaválasztási tevékenységeinek megsegítése, az osztálykirándulásokkal szülőföldünk behatóbb megismerése és mielőbbi megszeretése, az óvodai programok bővítése, a tankönyvfejlesztés, is azon tevékenységek közé tartoznak, amelyek teret kaptak a stratégiában, és amelyek a szülőföldön való maradást szorgalmazzák, ezen felül az államnyelv elsajátítása, a tanulók szerb nyelvi kompetenciáinak fejlesztése is ezen pontok között szerepel.

Nyitókép: Ótos András