Történelmi pillanat tanúi lehettünk a Doroszlói Szentkúton: a kegyhely központi Szűz Mária-szobra, amely az idén 165 éves, elbontásra került, hogy megkezdődhessen a szobor fennállása óta első, átfogó és teljes körű restaurálása. Ft. Horvát Ákos, a kegyhely igazgatója, a restaurálás megrendelője aggodalommal figyelte a szobor leemelését.
– Féltem, hogyan érkezik le a Mária-szobor a posztamensről. Tudtuk, hogy úgyis szét lehet szedni, de olyan művészeti alkotásról, olyan részletgazdag szoborról van szó, amelyen sok kiálló rész van, és ezek letörhetnek. Nem tudjuk, hogy az évek során mennyire viselte meg az időjárás. Őszintén tartottam tőle, hogy lejön-e egyben a szobor, de nagyon szépen becsomagolták, és mi, jelenlévők, a hívek a lépcső tetejéről izgultunk és imádkoztunk, hogy épségben leérjen a földre a szobor – mondta az atya.
Megrendelő és kivitelezők a még helyén álló kegyszobornál (Fotó: L. Móger Tímea)
Mint megjegyezte, a helyiek, a hívek részéről alapvetően pozitív visszajelzést kapott, hogy végre restaurátor foglalkozik a szoborral, nem csak a helyi önkéntesek festegetik időről időre.
– A falusiak is érdeklődtek, hogyan is néz majd ki, mikor jön vissza. Hogy áll majd, milyen színe lesz, kap-e tetőt, milyen átalakítások esedékesek a szobron. Érdekli őket a szobor, hiszen nagyon fontos nekik – mondta ft. Horvát Ákos, a kegyhely igazgatója.
Mint elmondta, a szobor állíttatására 1859-ben küldték el az engedélykérést a kalocsai érsekségbe, ugyanis 1859. szeptember 7-én égett le a Szentkúton a második kápolna.
– A plébános december végén fordult az érsekséghez, hogy engedélyezzék egy szobor felállítását a kápolna helyére, mert fél attól, hogy a tűzeset elriasztja majd a híveket a Szentkútról. 1859 és ’61 között zajlott a szobor engedélyeztetése, faragtatása és felállítása. Az akkori plébános még kért az érsektől egy feliratot a posztamensre, viszont az érsek nem engedélyezett külön szöveges feliratot, a Szentkútra látogató zarándokok nemzeti sokszínűsége miatt. A Mária-szobrot időközben áthelyezték, 1861-ben ugyanis a Szentkút jobb oldalára került, és a falu felé nézett. Később infrastrukturális átalakításon esett át a kegyhely, így megváltozott a kegyszobor pozíciója is. Ma, amikor a zarándokok megérkeznek a kegytemplomból a kúthoz, akkor a Szűzanya tekintete kíséri őket végig – mesélte az atya.
Szavai szerint a restaurálás utáni visszahelyezés a mostanihoz hasonló módon történik majd.
– Sokat gondolkodtunk rajta, hogy szükség volna-e tetőzetre, külső védelemre. A restaurálás során bevonatot kap, amely mindentől megvédi, emellett egy helyi művész adományából kovácsoltvas szerkezetű baldachin is készül a szobor fölé. Gyönyörű rózsás tetőt kap a Szűzanya, hogy jobban ellenálljon az időjárás hatásainak – tette hozzá a kegyhely igazgatója.
Kiemelte, hogy a kegyszobor teljes körű felújítása meghaladja a 10 ezer eurót, a szobrot augusztusban kapják vissza.
– A szobor teljes körű felújításáról, illetve a posztamens restaurálásáról, újrafestéséről, mindenféle mikroszkóppal történő, eredeti kő és festékréteg beazonosításáról van szó, mindez hosszadalmas folyamat. A baldachinon kívüli teljes költség meghaladja a 10 ezer eurót, és szeretnénk arra buzdítani a híveket, hogy ezt oldjuk meg közadakozásból. A Szentkútnak erre nincs akkora fedezete, hogy teljesen le tudjuk fedni, viszont tudom, hogy ez a kegyhely nemcsak nekünk, doroszlóiaknak fontos, hanem az egész Vajdaságnak, hiszen olyan egyházmegyei kegyhelyről van szó, ahová a világ minden pontjáról érkeznek zarándokok. Bízom benne, hogy lesznek olyan jó szándékú emberek, akik a kezdeményezés mögé állnak, és támogatják a projektet – hallottuk a Szentkút igazgatójától.
A leemelés előtt megvizsgálták a szobrot (Fotó: L. Móger Tímea)
Biacsi Karolina, a szabadkai Restauro Művészeti Műhely kivitelező restaurátora elmondta, hogy tavaly ősszel kereste meg Ákos atya, aki akkor került Doroszlóra.
– Úgy látta, hogy a kegyhely szíve-lelke ez a Mária-szobor, és ugyan szimbolikus dolog, mégis ezzel kellene kezdeni a felújítást. Elindult az adminisztratív folyamat, mi elkészítettük a szükséges dokumentumokat. Több árajánlat is érkezett, ezeket a püspökség elbírálta, és ezt hagyta jóvá januárban. Ezt követően tudtuk szervezni a bontást és az elszállítást – mondta Biacsi Karolina.
A felújítás menetéről elmondta, maga a lebontás mindig kihívásokkal teli feladat, de nem volt könnyebb vagy nehezebb, mint más esetben.
– Nagyon féltünk tőle, mivel egyszer már áthelyezték a szobrot. Ha mai modern rögzítőanyagokat használtak volna, akkor talán kicsit meg kellett volna feszítenünk magunkat a leemeléskor, de szerencsére az első két elemet még régi mészkötésű vakolatba vagy oltott mészbe rakták. Az alsó, posztamens része a szobornak nehezebben adta meg magát. Kiderült, hogy a posztamens legalsó része két elemből áll – mondta a restaurátor.
Mint beszámolt, a kegyszobrot átszállítják a szabadkai restaurátor-műhelybe, és elkezdik a dokumentálást. Forgóállványra helyezik, majd teljes körű fotózás következik, teljes képek és makrofotók is készülnek.
– Ezután mintát veszünk, amelyeket mind geológiailag, mind szemcsepreparátum tekintetében, mind keresztmetszet-csiszolatban megvizsgálunk. Ezt követően a feltáró-, kutatóablakok révén igyekszünk megtalálni a szobor eredeti festését. Az évszázadok alatt többször is átfestették, nem biztos, hogy mindig az ikonográfiai színeknek megfelelően, illetve kíváncsiak vagyunk, hogy maradt-e rajta eredeti aranyozás, mert régen nem aprózták el, aminek aranynak kellett lennie, az arany is volt. Eredeti, 24 karátos arannyal fogunk aranyozni, ugyanúgy, ahogy a baldachin rózsáit is, hogy összecsengjen – magyarázta Biacsi Karolina.
Leemelték a Mária-szobrot (Fotó: L. Móger Tímea)
Mint azt lapunknak elmondta, a szobrot 1861-ben Bartalics Mihály készítette.
– Ő készítette a pécsi székesegyház déli homlokzatára a tizenkét apostol szobrát is, tehát nem akármilyen művész szobra áll itt Vajdaságban. Ez igen nagy ritkaság. Nem egy helyi kőfaragó készítette, hanem Magyarország egyik ismert szobrászművésze, és ennek fényében kell hozzányúlnunk. Minden apró részletet dokumentálunk, úgyhogy a feltárásokat követően indulhat majd csak meg a restaurálás – emelte ki a szakember.
Kisboldogasszony napján van a Szentkúton a nagybúcsú. Maga a felszentelés akkor történik majd, de a helyiek már korábban szeretnék viszontlátni a szobrot, hiszen nagyon fontos számukra.
– A doroszlói asszonyok azt kérték, hogy ha lehet, akkor már Nagyboldogasszony ünnepére szeretnék viszontlátni az ő Máriájukat, akit biztosan nehezen engedtek el. Az elvitelkor is sokan eljöttek elbúcsúzni tőle. Tehát augusztus 15-én legkésőbb itt áll majd a felújított szobor a most üresen maradt helyén – mondta a kivitelező restaurátor.
Nyitókép: (Fotó: Diósi Árpád / archívum)
