A József Attila Könyvtár adott otthont lapunk élőújságjának szerdán este Magyarkanizsán, azon a településen, ahol évtizedek óta a legtöbb Magyar Szót vásárolják. A szívélyes fogadtatás és a társszervezés adott volt a könyvtár részéről, ahol még ráadásprodukciókkal is gazdagították a délutánt. Bús Csaba könyvtárigazgató köszöntőszavai után gordonkajáték és szavalat között a Magyar Szó munkatársai a lap működéséről, a kiadványokról és a tervekről beszélgettek. Pesevszki Evelyn fő- és felelős szerkesztő, Németh Zoltán, Mihályi Katalin, Homolya Horváth Ágnes szerkesztők és Dér Dianna újságíró, szerkesztő adtak átfogóbb képet arról, hogy milyen hosszú utat járunk be, míg az olvasó kezébe kerül az újság. A helyi tudósító, Bajić Jenei Klementina töltötte be a moderátor szerepét, aki szinte hazaérkezett a könyvtárba.
Magyarkanizsán már régen tartottak élőújságot, így érdekes színfolt volt ez a helyi események sorában.
Pesevszki Evelyn a magyarkanizsaiak előtt beszélt arról, hogy egy főszerkesztő feladata nagyon összetett, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az olvasóknak is van beleszólásuk a szerkesztésbe, örömmel fogadják a témajavaslatokat és az észrevételeket is. Elmondta, hogy fontosnak tartja a helyi hírek közlését is, hiszen a legkisebb települések hírei is figyelmet érdemelnek. A Magyar Szónak, mint intézménynek a magyar közösség életében betöltött szerepéről is kérdezték a főszerkesztőt, aki személyes történeteket is megosztott, továbbá azt is, hogy az olvasói szokások változásával a lap vásárlása is megcsappant az évtizedekkel korábbi állapotokhoz képest, viszont minden főszerkesztő célja a példányszám növelése és az olvasói tábor növelése, így ő is erre törekszik. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szó az egyetlen vajdasági magyar napilap, és erre vigyázni kell. Ezért is találták ki az észrevételkönyvet, hogy az emberek jelezzék, miként lehetne még jobbá tenni az újságot. Ahogy fogalmazott: közös cél, hogy megőrizzük ezt a lapot! Elhangzott még, hogy a Magyar Szó Lapkiadó Kft. felismerte annak fontosságát, hogy a lapkiadás mellett egyéb tevékenységekre is van szükség, hogy minél erősebb legyen az a társadalmi szerep, amit a vállalat betölt Vajdaságban. Éppen ezért történt az újvidéki székház felújítása, ennek fényében született meg a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeum, ahol egyre több a látogató, és ahol a vajdasági magyar közösség múltjával ismerkedhetnek meg a látogatók. A főszerkesztő kiemelte, hogy a multimédiás tartalmakat, amelyek a fiatalokat is megszólítják és a tartalomfogyasztási szokásokhoz is igazodnak, azért vezették be, hogy jelezzék, mindenhol ott vannak, és érdeklik őket a történések. Hangsúlyozta, hogy a gyerekeket is meg kívánják szólítani, már az anyalappal is. A gondokat sem rejtette véka alá, és elhangzott, hogy a Magyar Szó esetében is az erőforráshiány mutatkozik meg, ez viszont egy ördögi kör.
Németh Zoltán a Naptárról mesélt a hallgatóságnak, beavatta a jelenlévőket a szerkesztés folyamatába, és azt is megtudhattuk, hogy a Naptár majdnem egyidős a Magyar Szóval, és mindenkihez szól. Ez a legnagyobb példányszámban eladott könyv Vajdaságban. Olyan kiadványról van szó, amely folyamatosan megjelenik, és töretlen a népszerűsége.
Egy különleges, gyerekeknek szóló szakácskönyvvel is büszkélkedhet a Magyar Szó, mely a Vackor Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézménnyel közösen valósult meg. A Keverem-kavarom kötet szerzői Máriás Endre és Mihályi Katalin. Erről is szó esett az élőújságon, amelyen Mihályi Katalin mesélte el, hogy egy olyan kiadványt terveztek és valósítottak meg, amely a mi vidékünk ételeinek receptjeit adja közre, elsősorban gyerekeknek, akikkel közösen főzőcskéztek is, és az arról készült képek be is kerültek a könyvbe. Máriás Endrének a Magyar Szóban megjelent tárcái is könyv formájában láttak napvilágot Terasz címmel, a kiadványról Mihályi Katalin úgy vélekedett, hogy nemcsak gondolkodásra késztet minket, hanem plusztudást is kapunk általa.
Homolya Horváth Ágnes a regionális oldalak szerkesztéséről beszélt, és a visszajelzés fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint az emberek szeretik visszaolvasni és viszontlátni magukat az újságban, a feladat pedig ezeket az igényeket jól kiszolgálni.
Dér Dianna pedig a Magyar Szó Taxi és a Magyar Szó Extra kulisszatitkaiba engedett bepillantást, elmesélve néhány megmosolyogtató pillanatot. Az egész élőújságra a közvetlen és családias hangulat volt jellemző, melyhez Mandl Adél gordonkajátéka, Fajčak Julija zongorakísérete és Hugyec Adrienn szavalata is hozzájárult. Az est végén pedig egy hűséges olvasónk, a 85 éves magyarkanizsai Sóti Máté is dicsérő szavakkal illette a Magyar Szót, ami azért is különösen jóleső, mert azóta előfizetője a lapnak, amióta azt házhoz viszik.
