Zenta szakrális öröksége

Csütörtök este nyitották meg a zentai Kiszsinagógában nyitották meg a valamikor Szent István-templom történetét bemutató kiállítást. A rendezvényen elsőként Sztantity Szebasztián, Zenta község tanácsának gazdasággal megbízott tagja köszöntötte az egybegyűlteket és ő nyitotta meg a tárlatot.

Sztantity beszédében rámutatott, hogy Szent István neve Zentán nem csupán a történelemkönyvek lapjairól ismerős, hanem szorosan összefonódik a város templomainak történetével és a közösségi emlékezettel is. Kiemelte, hogy a zentai Szent István-templomok múltja a pusztulások és az újrakezdések sorozatáról tanúskodik. Az első templom az 1769-es nagy tűzvészben semmisült meg, az ezt követően emelt második épület pedig több mint 140 éven át szolgálta a katolikus közösséget, mígnem az 1911-es tűzvész súlyosan megrongálta. A harmadik, monumentális templom építését az első világháború szakította félbe, befejezetlen falait pedig 1947-ben lebontották.

– A templomok eltűntek, Szent István emlékezete azonban fennmaradt. Megmaradt a plébánia és a kápolna, valamint Barabás Miklós három monumentális festménye is, amelyek túlélték az 1911-es tűzvészt. A képek ma egy olyan templombelső emlékét őrzik, amelyet a jelenlegi nemzedékek már nem láthattak – fogalmazott a községi tanácstag.

Sztantity felidézte Szent István Intelmeinek gondolatait is, amelyekben az uralkodó egyebek mellett a hit, a türelem, az igazságosság, az irgalom, a tanács meghallgatása és a vendégek befogadásának fontosságát hangsúlyozta. Külön kitért arra a gondolatra, amely szerint „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”. Mint mondta, ez az üzenet egy többnyelvű és több kultúrájú térségben, így Zentán is különös jelentőséggel bír.

Az ünnepi szónok ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyitottság nem jelentheti az önazonosság feladását. A nemzetközi kapcsolatok, az együttműködés és más kultúrák megismerése akkor válhat valódi értékké, ha közben megmaradnak a helyi közösség nyelvi, kulturális, vallási és nemzeti kötődései. Szerinte a mostani kiállítás is ezt példázza, hiszen nemzetközi támogatással, az UNESCO és az Európai Unió programjának keretében tárja a közönség elé Zenta magyar és keresztény kulturális örökségét.

A községi tanácstag kihangsúlyozta, hogy Szent István öröksége akkor maradhat élő, ha nem csupán ünnepi megemlékezések, szobrok és koszorúzások őrzik, hanem a közösség a múltból örökölt értékeket a következő nemzedékek számára is továbbadja.

A megnyitó folytatásában Raško Ramadanski, a kiállítás kurátora, zentai születésű muzeológus és régész, az Óbecsei Városi Múzeum munkatársa beszélt a tárlat megszületéséről.

A múlt éghetetlen üzenetei című kiállítás szerzője napilapunknak elmondta, hogy immár mintegy tíz éve foglalkoztatja a zentai Szent István-templom, illetve a város főterének szakrális múltja. Érdeklődését még a Zentai Városi Múzeumban végzett munkája során keltette fel egy 1770-ből származó, Mária Terézia korabeli emléktábla, amely egykor a Szent István-templomhoz tartozott. Később a múzeum raktárában további, évtizedek óta feledésbe merült egyházi tárgyi emlékekre, valamint Boros Albert síremlékére is rábukkant. Ezek közül több most első alkalommal kerül tudományos feldolgozásban a nyilvánosság elé.

Ramadanski hangsúlyozta, hogy a régészet nem kizárólag a terepi ásatásokról szól és olykor a múzeumi raktárak mélyén is valóságos felfedezések várják a kutatókat. A tárlat ezért nem csupán egyetlen templom történetét meséli el, hanem Zenta főterének évszázadokon át változó szakrális arculatát is felidézi.

Mint elmondta, a Tisza menti város szívében az elmúlt mintegy négyszáz év során templomok, más vallási épületek és emlékhelyek váltották egymást. Háborúk, tűzvészek, hatalomváltások és társadalmi átalakulások nyomán a tér újra és újra más szerepet kapott: szakrális helyből világi térré alakult, majd ismét vallási funkciót nyert. Templomok épültek és pusztultak el, helyükön pedig parkok vagy más létesítmények jelentek meg.

A kurátor elmesélte, hogy a célja az volt, hogy régészeti szemszögből rajzolja meg Zenta történetének kevésbé ismert körvonalait. Mint fogalmazott, a tárlat nem egy kutatás lezárása, hanem sokkal inkább annak kezdete. Reményei szerint a feltárt anyagból a későbbiekben akár a zentai Szent István-templom és a helyi vallási közösség több száz oldalas monográfiája is megszülethet.

Laskovity Kornél, a Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója arról számolt be, hogy közel két éve zajlik az UNESCO nevével fémjelzett projekt, amelynek célja a Szent István-templom történetének és maradványainak feltárása, valamint korszerű bemutatása. A programban főpályázóként a község idegenforgalmi szervezet vesz részt, partnerei pedig az Óbecsei Városi Múzeum, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, valamint egy montenegrói civil szervezet.

A projekt során feltárták az egykori templom helyszínét, ahonnan számos tárgyi emlék került elő. Az eredeti elképzelések szerint a falmaradványokat üveglappal fedték volna le, a nemzetközi tapasztalatok megismerése után azonban végül egy korszerűbb megoldás mellett döntöttek.

Az egykori templomot XR-technológia segítségével idézik majd meg. A helyszínen egy kisebb emlékpontot alakítanak ki emléktáblával és pihenőhellyel, a látogatók pedig saját okostelefonjuk vagy más okoseszközük segítségével tekinthetik meg az épület digitálisan rekonstruált modelljét. A látványt narráció egészíti majd ki, így a helyiek és a turisták modern, élményszerű módon ismerkedhetnek meg a templom történetével.

A megvalósításhoz szükséges közbeszerzési eljárás már lezárult. A kivitelezés szeptember elején kezdődhet, az emlékpont átadását pedig várhatóan a hónap végére tervezik.

Laskovity Kornél hozzátette, hogy a projekt ezzel nem ér véget. Az elmúlt évek során összegyűjtött anyagokból különböző publikációk készülnek, a kutatás eredményeit pedig rendezvényeken és iskolai programokon is bemutatják. A kezdeményezés egyik legfontosabb célja, hogy a fiatalabb nemzedékek is felismerjék a helyi múlt feltárásának, megőrzésének és továbbadásának jelentőségét.

A kiállításmegnyitón Homolya Mészáros Zsuzsanna gordonkaművész lépett fel.

Az UNESCO Kultúra és Kreativitás a Nyugat-Balkánért program Kulturális Kapcsolatok: Kulturális Örökség Megőrzése a Nyugat-Balkánon elnevezésű projektjének részeként megrendezett kiállítást szeptember 7-ig látogatható.