Újvidék legsűrűbben beépített betonrészei éjszakánként akár 8-10 Celsius-fokkal is melegebbek lehetnek, mint a városkörnyéki területek. A több éve működő, városi hőmérsékletmérő-hálózat adatai szerint az egyre elviselhetetlenebbé váló hőség miatt nemcsak az éghajlatváltozás, hanem a nagy beton- és aszfaltfelületek, valamint a zöldterületek hiánya is okolható.
A 021.rs emlékeztet arra, hogy Stevan Savić, az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Karának klimatológusa és munkatársai 2014-ben hozták létre a 27 érzékelőből álló városi mérőhálózatot. A szenzorok tízpercenként rögzítik a hőmérsékletet és a páratartalmat, méréseikből pedig kiderült, hogy a legnagyobb probléma nem feltétlenül nappal, hanem éjszaka jelentkezik. A sűrűn beépített városrészekben ugyanis a napközben felmelegedett beton és aszfalt még órákon keresztül sugározza a hőt, miközben a magas épületek és a szűk utcák megakadályozzák a levegő áramlását és a város lehűlését. Savić szerint egy 36 fokos nappalt követően Újvidéken akár éjfélig vagy hajnali egy óráig is 30 fok közelében maradhat a hőmérséklet, miközben a városon kívül már napnyugta után 20 fok körüli vagy annál alacsonyabb értékeket mérnek. Erre a jelenségre rámutat a trópusi éjszakák száma is, vagyis azoké az éjszakáké, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá. Három év alatt a Káty közelében lévő, városon kívüli mérőállomás mindössze négy ilyen éjszakát regisztrált, míg a Danilo Kiš utcában 35-öt, az ipari övezetben pedig 39-et.
A tartós éjszakai hőség az emberi szervezetet különösen megterheli. A szakemberek szerint ha több egymást követő éjszakán sem tud lehűlni a levegő, romlik az alvás minősége, és a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni. Az Újvidéki Sürgősségi Egészségügyi Intézet kimutatása szerint az elmúlt években mintegy 30 százalékkal nőtt a hőséggel összefüggő beavatkozások száma. A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy a nagy melegben naponta legalább két és fél liter folyadékot fogyasszunk, 11 és 17 óra között lehetőleg kerüljük a közvetlen napsütést, és részesítsük előnyben a könnyű ételeket.
A városi hőszigetek kialakulásában az építkezések módjának is jelentős szerepe van. Ana Ferik Ivanović, az Újvidéki Építészek Egyesületének elnöke szerint különösen problémásak a nagy, növényzet nélküli útkereszteződések, a nagy kiterjedésű parkolók és a nagy, betonnal vagy más, erősen felmelegedő burkolattal fedett terek. Hőszigetként említette többek között a BIG bevásárlóközpont hatalmas parkolóját, a Szabadság teret, a Katolikus portát és a SPENS előtti területet is.
A legsűrűbben beépített városrészek, így a Grbavica, az Újheréskert, a Podbara, a Telep egyes részei és a Futaki út környéke szintén különösen érzékenyek a felmelegedésre. Az új lakóépületek között sok esetben kevés hely marad a fáknak és a füves területeknek, és a levegő szabad áramlása is nehezebbé válik. Savić klimatológus szerint egyes városrészekben már alig maradt lehetőség a helyzet utólagos javítására, hiszen a nagyobb szabad terek kialakításához épületeket kellene lebontani és eltávolítani.
A szakemberek ezért elsősorban a még meglévő zöldterületek megőrzését és újabb zöldfelületek kialakítását sürgetik. Ferik Ivanović szerint Újvidéknek „hőszigetek helyett zöldszigetekre” lenne szüksége. A lehetséges megoldások között szerepel a fásítás, a betonburkolt felületek csökkentése, vízfelületek létrehozása és olyan parkolóhelyek kialakítása, amelyek kevesebb területet foglalnak el a felszínen, mint most.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha folytatódik a sűrű beépítés és a zöldfelületek csökkenése, Újvidék nyarai egyre nehezebben lesznek elviselhetők. A város jövője szempontjából ezért nemcsak az a kérdés, hogy mennyi új épület épül, hanem az is, marad-e közöttük elegendő árnyék, növényzet és szabad tér ahhoz, hogy a város éjszakánként képes legyen lehűlni.
Nyitókép: Amióta tervszerűtlenül betonba öntöttük lakókörnyezetünket, éjszakánként sem képes lehűlni a város (Fotó: Dávid Csilla felvétele)
