A rendkívüli szárazság és a hőség miatt az idén a megszokottnál jóval korábban kezdődött a napraforgó aratása a nagykikindai határban. A kukorica szinte teljesen elveszett, így a szakemberek és a gazdák szerint a jövőben komolyan el kell gondolkodni a szárazságtűrő alternatív növényi kultúrákon.
A Nagykikindai Mezőgazdasági Szakszolgálat szerdán megtartotta a napraforgó- és a szemescirok-vetőmagok mustráját a Kinđa elnevezésű bemutatóföldön. A rendezvényen gazdálkodók, szakemberek és vetőmagházak képviselői találkoztak, akiknek lehetőségük nyílt megtekinteni 56 napraforgó-hibridet, valamint a szemescirokkal bevetett parcellákat.
Zoran Simić, a szakszolgálat tanácsadója rámutatott, hogy az őszi kalászosokat sújtó problémák átterjedtek a napraforgóra és a kukoricára is. Kifejtette, hogy júniusban négyzetméterenként 58 liter, júliusban 9, augusztusban pedig mindössze 8 liter csapadék hullott, ami éves szinten 180 literes csapadékhiányhoz vezetett. Elmondta, hogy a napraforgó betakarítása augusztus 1-je előtt megkezdődött, amire korábban még soha nem volt példa.
– A határban a területek mintegy 10 százaléka szikes, homokos talaj, és ezeken a parcellákon indul meg először a munka. Azonban az idei, katasztrális holdankénti 500 kilogrammos napraforgótermés még ezeken a területeken is rendkívül kevés. A kísérleti parcellán a napraforgó jó állapotban van, ott hektáronként 2,5-3 tonnás hozamot várunk, ami az idei szezont tekintve kiváló – jegyezte meg beszélgetőpartnerünk.
A szemescirok lehet a jövő? (Fotó: Vidács Hajnalka)
Az idén elmaradt a kukoricatáblák megtekintése, mivel ez a haszonnövény elvesztette a harcot a kedvezőtlen időjárással szemben, helyette viszont bemutatták a szemescirkot.
– Az újonnan kialakult helyzetben, amelyet magas hőmérséklet és hatalmas nedvességhiány kísér, a szemescirok stabil eredményeket hoz, és jó helyettesítője a kukoricának a takarmány-előállításában. Néhány évvel ezelőtt nagyobb területen termesztették, de a felvásárlási problémák, illetve az alacsony, 16 dináros ár eltántorította a termelőket. Az utóbbi néhány aszályos év azonban megmutatta, hogy komolyan el kell gondolkodni az alternatív haszonnövényeken – zárta gondolatait Zoran Simić.
Kukoricával lényegesen kevesebb parcellát vetettek be, és a várakozások szerint jövőre még kevesebb lesz. A vetésterület az őszi kultúrákra, a búzára, árpára, repcére és a napraforgóra korlátozódik, mivel ez utóbbi jobban bírja a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülményeket. A basahídi Milovan Trajkovski gazdálkodó 50 hektár szántóföldet művel.
– Búzát, napraforgót és kukoricát vetettem. Az év rossz, a terméshozam pedig alacsony. Búzából holdanként 2,5 tonna termett, napraforgóból körülbelül egy tonna, a kukoricát pedig még be sem takarítottam, de már most látom, hogy nagyon kevés lesz belőle. A szárazság megtette a hatását. A mezőgazdasági termékek árai már évek óta változatlanok, miközben minden egyéb többszörösen megdrágult. A napraforgó árának nem kellene kilogrammonként 55 dinár alatt lennie. Mindent egybevetve, a tiszta növénytermesztésnek nincs igazán jövője – közölte Trajkovski.
A nagykikindai Marko Đurđulov gazdálkodó szintén a mezőgazdászok nehéz körülményeit hangsúlyozta.
– Nagykikindán több mint két hónapja nem esett eső, és az év elejétől a mai napig összesen 203 liter csapadék hullott négyzetméterenként, ami rendkívül kevés. Évről évre kevesebb az eső, a hőmérséklet pedig egyre magasabb abban az időszakban, amikor a növényeknek érniük kellene. A kukoricámra rá sem merek nézni, a betakarítás idején majd meglátom, lesz-e egyáltalán mit learatni. A legtöbbet a napraforgótól várom. Később vetettem, így kielégítő hozamra számítok. Hogy mit vetünk jövőre, még nem tudom. Hamarosan kezdődik a talaj előkészítése az őszi vetéshez, de kérdéses, hogyan tudjuk elvégezni, hiszen egyáltalán nincs nedvesség a földben – összegezte a gazda.
Nyitókép: A tesztföldektől nem messze más képet mutat a kapásnövény (Fotó: Vidács Hajnalka)
