Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, Keviben vasárnap tartották meg a kenyérszentelő ünnepséget. A délelőtti órákban a koronavírus-járvány óta először lovas és fogatos kocsis felvonulást is rendeztek, amelynek során az új kenyeret végigvitték a faluban. Ezt követően az ünneplők az új kenyeret és a szalmakoszorút hordozó fiatalokkal az élen a templomba vonultak, ahol a hálaadó szentmisén Kormányos Zoltán atya megszentelte az új kenyeret.
A mise után a művelődési egyesület nagytermében alkalmi ünnepséggel folytatódott a rendezvény. Az összejövetelen a Himnusz elhangzását követően Perpauer Attila, a Móra István Művelődési Egyesület vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd a kevi kisiskolások, a művelődési egyesület és a környező települések néptánc- és népzenei csoportjainak fellépése következett.
A rendezvényre ellátogatott Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is, aki napilapunknak elmondta, hogy kiemelten fontosnak tartják a kisebb közösségek támogatását, valamint azt a tevékenységet, amelyet ezek a települések a hagyományok megőrzése és továbbadása érdekében végeznek, majd megjegyezte, hogy az új kenyér ünnepe is olyan régi hagyomány, amely egyszerre hordoz vallási, történelmi és közösségi jelentést.
– Az ünnephez több szimbolikus cselekmény kapcsolódik. Ezek közül az egyik legfontosabb az új búzából sütött kenyér megáldása – magyarázta, és rámutatott, hogy a kenyér az élet forrását, az emberi munka eredményét és az élet folytonos megújulását jelképezi, és a térségünk mezőgazdasággal foglalkozó lakossága az évszázadok során sokszínű szokásrendszert alakított ki körülötte, amely mélyen gyökerezik a keresztény vallási hagyományokban.
– Az új kenyér ünnepe szorosan kapcsolódik augusztus 15-éhez, Nagyboldogasszony napjához, valamint az augusztus 20-ai Szent István-naphoz, Magyarország állami és nemzeti ünnepéhez. Ezek az alkalmak egymással összefonódva fejezik ki a termésért érzett hálát, a közösség történelmi emlékezetét, valamint az újrakezdés reményét – magyarázta, és kifejtette, hogy különösen nagy jelentősége van ennek az ünnepnek az olyan kisközösségekben, mint Kevi, amely a környékbeli szállásokból, tanyákból és a földművescsaládok lakóhelyéből alakult településsé.
A kenyér és a búza ezért nem csupán a mindennapi megélhetés része, hanem mélyen beépült a táj történelmébe, kultúrájába és hagyományvilágába. A Magyar Nemzeti Tanács a lehetőségeihez mérten szellemi segítséggel és anyagi támogatással is igyekszik hozzájárulni az ilyen rendezvények fennmaradásához.
– A rendezvény legfontosabb üzenete az összetartozás – mutatott rá, és hozzátette, hogy az emberek együtt idézik fel múltjukat és hagyományaikat, miközben megerősítik azokat az időtálló értékeket, amelyek összekötik a közösség tagjait.
– Az aratás lezárásával véget ér egy munkával teli időszak, az új kenyér megszentelésével pedig kezdetét veszi egy újabb ciklus, az ilyen ünnepségek így nemcsak a hagyományőrzést szolgálják, hanem a közösség lelki és kulturális megújulását is jelképezik – hangsúlyozta.
A rendezvény kiváló hangulatban telt el, a falu apraja-nagyja részvételével.
Nyitókép: Viszik megáldani a kenyeret (Horváth Zsolt)
