A gyertyák elengedhetetlen kellékei a karácsonynak. Egykoron a fenyőfákat díszítették, ezeket ma az apró égők váltották fel, de az adventi koszorún még mindig előkelő helyet foglalnak el. Abban az apró lángban, amely csendben lobog a karácsonyi asztalon, benne van az ünnep meghittsége, mi pedig szeretetben üljük körbe.
A gyertya olyan, mint Gombóc Artúr szerint a csokoládé. Ez is sokféle lehet: van sima fehér, színes és tarka, van gömb alakú, szögletes és illatos is. Ezek közül szinte az összes megtalálható a zentai Kobrehel Kornélia kínálatában, aki a NelCandle megálmodója.
– Mindig is érdekelt a képzőművészet, a gyertyaöntés viszont teljesen új utat nyitott meg számomra. Kilenc éve szerves része az életemnek, és egykoron nem volt ennyire elterjedt, mint most. Autodidakta módon tanultam meg, és úgy is fejlesztettem tovább magam lépésről lépésre, emellett csatlakoztam különféle ezzel kapcsolatos csoportokhoz a közösségi oldalakon, így onnan is sok új információra, inspirációra tettem szert. Maga a technika nem nehéz, ha a sima gyertyaöntésről beszélünk, bár a praktikákat jó, ha tudja az ember. Gondolok itt arra, hogy milyen melegnek kell lennie a viasznak, mennyi ideig kell hagyni száradni és hasonlók. A gyertyafaragás a nagyobb kihívás, hisz az már önmagában is hosszabb folyamat, a sok mártogatás egymás után, hogy később, amikor kifaragjuk, akkor szépen kirajzolódjanak a rétegek, viszont a kézügyességre és a gyors munkatempóra is szüksége van az embernek, hiszen mindössze nyolc perc áll a rendelkezésemre, mielőtt teljesen megdermed az anyag – magyarázta Kornélia, aki elárulta, mindig is színes egyéniségnek tartotta magát, a sima monokróm színek nem az ő világa. Ez a zentai Karácsonyi Kavalkádon kirakott pultján is jól látszott, hiszen szebbnél szebb színekben és formákban pompáztak a különféle gyertyák, sőt volt olyan is, amelyikbe fakanócot helyezett, amelynek hangja a kandallóban égő fa pattogására emlékeztet bennünket.
– Erősen ragaszkodom ahhoz az elvemhez, hogy nem fogok behódolni a sorozatgyártásnak, de a való életben ez nem így működik. Muszáj egy fajtából vagy színből többet készítenem, hiszen keresik. Ettől függetlenül minden darab a maga módján egyedi. Úgy tapasztalom, hogy Vajdaságban nagyon nagy az igény a kézműves termékekre. Nekem is vannak visszajáró vásárlóim, emiatt is szükséges az újítás, hisz tudom, hogy két ugyanolyan manót vagy fenyőfát nem fog megvásárolni senki. Ezért szereztem be új formákat az idei karácsonyi időszakra, köztük angyalkát, manót és hóembert.
Kornélia azt is elárulta nekünk, hogy nagyon szeretné magasabb szintre emelni a gyertyára való rajzolást. Ebbe már belekóstolt egy kicsit, de nagyon sok kísérleti kör van még hátra, hogy a tökéletes darabok a pultra kerülhessenek. Ki tudja, jövőre talán erről fogunk vele beszélgetni.
Nyitókép: KGN
