A zentai városháza kupolája alatt működő Városi Kisgalériában pénteken este nyitották meg Tarkó János újvidéki vizuális művész Transzcendens című önálló kiállítását. A megnyitón Gubik Korina és Kókai Eléna, a galériát működtető zentai képzőművészek méltatták Tarkó János művészi pályáját és alkotói világát. Elhangzott, hogy kifejezőeszközei a festészet, a zene és az írott szó, és hogy több mint negyven önálló kiállításon mutatta be munkáit Szerbiában és külföldön. Jelenleg az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskolában tanít képzőművészetet.
A megnyitón Tarkó János elárulta, hogy festészete ma is inkább plakátszerű szemléletet követ.
– Néhol megjelenik ugyan a festői momentum, de nálam továbbra is erőteljesen jelen van a grafikai gondolkodás: a textúrák, az élettapasztalat vonalai – fogalmazott. Mint mondta, az akadémián a festészetet sajátította el, ám tanulmányai után teljesen más irányba indult el: gesztusfestészeti munkákkal kísérletezett, különféle technikákat próbált ki.
– Gyakorlatilag azzal dolgoztam, amit épp a műteremben találtam. Ezt nevezem a Basquiat-korszakomnak – utalt Jean-Michel Basquiatra, a fiatalon elhunyt amerikai neoexpresszionista művészre, aki olyan kettősségekre reflektált, mint gazdagság és szegénység, integráció és szegregáció, belső és külső élmények. Hozzátette, hogy később visszatért a kezdeti formákhoz, majd ismét assemblage-okkal kezdett foglalkozni, vagyis a különféle tárgyak és anyagok kombinálásával született összetett alkotások készítésével. Végül így foglalta össze ars poeticáját:
– A művészet számomra egy kaland. Az út, amelyen önmagunkat keressük – és közben érzünk – jegyezte meg a képzőművész.
Nyitókép: A kiállítás november 19-ig látogatható (Horváth Zsolt felvétele)
