Zenta városnapi rendezvénysorozatának újabb állomását kedden este tartották a zentai Kiszsinagógában. A 19 órakor kezdődött kollázsműsor a Háztetőtől a csatatérig címet viselte, és ennek keretében Gábor Zoltán operaénekes és a Zenith Quartett fellépése, valamint a Zenta, 1697 című rockopera képkockái mind lehetőséget adtak a közös emlékezésre. Az est középpontjában a város múltja, kulturális értékei és a közösségi összetartozás álltak.
A szép számban összegyűlt nézők a Zenta, 1697 című rockopera részleteit tekinthették meg a kivetítőn 19 óráig. Az műsor megnyitása után pedig a közönséget elsőként Gábor Zoltán, operaénekes és zenepedagógus hangja bűvölte el, akit zongorán Szenti Áron kísért. Előadásában négy mű csendült fel, amelyekről bővebben is beszélt:
– Kihívás számomra a dalválasztás, mindig olyat keresek, ami kapcsolódik a programhoz, ugyanakkor egy kicsit emeli is a hangulatát. Az előadásomat az egyik kedvenc himnuszommal indítottam, a Sakk című musicalból a Himnusszal, amelyet Björn Ulvaeus és Benny Andersson szerzett. A darab egy amerikai és egy szovjet sakkozó párviadalát mutatja be, amelybe a szerelem, a küzdelem és a szenvedély szálai is beleszövődnek. Érdekessége, hogy a történetben egy magyar nő is feltűnik, így alakul ki a szerelmi háromszög. A második mű egy részlet volt George Gershwin Porgy és Bess című operájából, az Az ínség nálam a vagyon című ária. A darab különlegessége, hogy a szereplők feketék, ám a korabeli előadásokon nem engedték színpadra a fekete embereket, ezért fehér énekesek adták elő őket feketére mázolva. A következő dal magyar vonatkozású volt, Frank Wildhorn A Vörös Pimpernel című musicaljéből az Ima, amely Orczy Emma bárónő regénye nyomán született. Ez a darab már a romantikus musicalek világába vezet, és a hit valamint a remény erejét idézi meg. Végül az est nem múlhatott el Jerry Bock világhírű musicalje nélkül, a Hegedűs a háztetőn című darabból a Ha én gazdag lennék dal hangzott el, amely a cári Oroszország kis zsidó falvaiban élő emberek mindennapjait, egy egész közösség reményeit mutatja be.
Az est következő felvonásában a Zenith Quartett mutatkozott be a közönség előtt. A 2024-ben alakult vonósnégyes a klasszikus és a modern zene összefonódásában három darabot adott elő. Perpauer Martin vezeti a vonósnégyest, melynek tagjai mind akadémiát végzett, zentai kötődéssel rendelkező kiváló fiatal művészek: Nikola Blažić első hegedűs, Tóth András másodhegedűs, Korponai Zsolt brácsista és a művészeti vezetőjük Györe Szabolcs csellista.
Perpauer Martin, a Zenith Quartett vezetője ismertette a műsoruk repertoárját:
– Elsőként Karl Jenkins Palladio című műve csendült fel, amelyben a harc hajnala bontakozik ki, a szembenálló felek mozdulatlan tekintettel fürkészik egymást, mint vihar előtti csendben várakozó harcosok, akikben a közelgő viadal ígérete lüktet. A következő darab Felix Mendelssohn Hatodik vonósnégyesének első tételevolt, amely olyan, mint egy viharos összecsapás, ahol a szenvedély és a veszedelem fonódik össze egy könyörtelen, mégis felemelő kavargásban. Műsorunkat pedig Rolf Løvland világhírű darabjával zártuk, A Song from a Secret Garden című mű a klasszikus és a populáris zene határán született. A megbékélés lírája, az elengedés gyengéd ölelése, s a vihar utáni nyugalom árad szét benne – mondta.
A rendezvényről mindenki elégedetten és feltöltődve távozott. A Háztetőtől a csatatérig című kollázsműsor összeállítását Tóth Dorottya programkoordinátor végezte.
Nyitókép: A város múltja, kulturális értékei és a közösségi összetartozás álltak a műsor középpontjában/Fotó: Gergely Árpád
