Klebersberg Kuno feleségének, Botka Saroltának a naplóbejegyzéseiből készült az a darab, amelyet péntek este láthatott a zentai közönség a művelődési ház nagytermében. Az Árnyéksors című előadást Hedry Mária író, a nagysikerű Zrínyi Ilona dráma szerzője írta.
A darab legtöbb jelenete a pesthidegkúti Klebelsberg kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában játszódik, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd felidézi az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, és az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását. A színmű alapforrása Klebelsberg Kunoné okányi kitelepítésekor írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, leveleket, történelmi kutatási forrásokat és tanulmányokat, valamint Klebelsberg cikkeiből származó idézeteket is használt a szerző.
– A Klebelsberg kastélyban dolgozom, ott vagyok művészeti vezető. Így adott volt a téma. Mivel írással is foglalkozom, így a naplóbejegyzések alapján szerettem volna feldolgozni az ő életüket, ebben az igazgató is támogatott – nyilatkozta Hedry Mária az előadás előtt.
– Klebelsberg Kuno rendkívüli személyiség volt, nagyon sokat tett Magyarországért a trioni békediktátumot követően, de a külhoni területekért is. Kultuszminiszter volt az 1920-as és 1930-as évek között, az iskolareform is az ő kezdeményezése volt. Sokáig nem ismerték az ő nevét, mert tiltott volt, ez a darab pedig jó alapot biztosít ahhoz, hogy közelebb hozhassuk őt az emberekhez.
Ahogyan az író elmondta, a darab nagyon népszerű, és ahol bemutatták, óriási siker övezte. A szereposztás a következőképpen alakul a darabban: Saroltát Majzik Edit Jászai Mari-díjas színművész alakítja, Gajdó Delinke Emmát, Sarolta íróját és segédjét, Mártát, Sarolta testvérét, Hubaynét és a parasztasszonyt alakítja egy személyben, Petneházy Attila pedig Szentgyörgyi Albertet, Jánost, a német tisztet, az orosz tisztet és a magyar elvtársat formálja meg, emellett ő a darab rendezője is.
A zentai bemutató a Híd Kulturális Alapítvány szervezésében valósult meg, együttműködő partner pedig a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ volt. Az eseményt támogatta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is.

Nyitókép: Az előadás Klebelsberg Kuno feleségének naplóbejegyzései alapján készült, illetve korabeli dokumentumok, újságcikkek is segítettek az alkotónak (Fotó: Gergely Árpád)