Költészet testközelből

A cikkhez képgaléria tartozik.

Az Európa Kollégium mintegy ötven diákja szerdán ellátogatott a Magyar Szó székházába, ahol a magyar költészet napjához kapcsolódva rendhagyó, élményalapú programban vettek részt. Az interaktív műhelymunkát és az irodalmi élményt ötvöző, színes rendezvény a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet együttműködésében valósult meg, összekapcsolva a múlt értékeit a kortárs költészet élő világával.

– A Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeum a hagyományokat idézi meg, de fontosnak tartjuk azt, hogy élő alkotókat is meghívjunk, és így megszólaltassuk a jelen irodalmát is. A versek gazdagítják a lelki világot, új perspektívákat nyitnak meg, segítenek megállni és elmélyülni – magyarázta köszöntőbeszédében Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója

Erdődi Edvina igazgató hangsúlyozta: a programot azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a fiatalok ne csupán a múlttal találkozzanak, hanem a kortárs vajdasági magyar költészettel is közvetlen kapcsolatba kerüljenek. A program két részből állt: az egyik a múzeumlátogatás, a másik pedig a költőkkel közösen folytatott, interaktív műhelymunka. A diákokat két csoportra osztották, a program végén kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt. Erdődi Edvina a múzeumban megtekinthető, alkalmi kiállítás kapcsán arról is beszélt, hogy a költészet egyszerre kulturális és identitásbeli érték is. Hangsúlyozta: a versek gazdagítják a lelki világot, új perspektívákat nyitnak meg, és különösen mai, felgyorsult világunkban segítenek megállni és elmélyülni. – Fontos lenne, hogy a fiatalok ne csupán digitális felületeken találkozzanak tartalmakkal, hanem kézbe vegyék a sajtót, olvassanak, és időről időre visszatérjenek a költészethez – hívta fel a figyelmet az igazgató, és emlékeztetett arra, hogy a műhelymunka során született jobb alkotások az újság hasábjain is megjelenhetnek, ami akár egy pálya kezdetét is jelentheti.

A múzeumi program során a hallgatók megismerkedhettek a vajdasági magyar sajtó történetével, korabeli nyomdagépen nyomtathatták ki Fehér Ferenc Nyelv és varázs című versét, amelyet László Judit színésznő előadásában meg is hallgathattak. A kiállítótérben kortárs vajdasági magyar költők művei is helyet kaptak, így a látogatók egyszerre találkozhattak a hagyománnyal és a jelen irodalmával. Jung Takács Karolina és Szedlár Diana, a múzeum munkatársai közreműködésével a résztvevők bejárhatták az intézmény múltját és jelenét bemutató tárlatot.

Az interaktív költészeti műhelymunkát Móger Tímea és Antalovics Péter költők vezették arra törekedve, hogy a diákok ne csupán befogadóként, hanem alkotóként is megtapasztalják azt. Móger Tímea fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak a kész művekkel találkozzanak, hanem az alkotói folyamattal is. A műhelymunka során nemcsak felolvasták saját verseiket, hanem kérdéseket is feltettek egymásnak, betekintést nyerve ilyen módon a költői gondolkodásba. – A költészet alapja az olvasás, hiszen a kortárs és klasszikus szerzők folyamatos befogadása segíti az alkotói megújulást. A vers tükörként működik: segít szembenézni önmagunkkal, és ha elég bátrak vagyunk, akár személyes fejlődéshez is vezethet – fogalmazott Tímea. Úgy véli, mindenkiből lehet költő, és verset olvasni mindenképpen érdemes.

A program egyik résztvevője, az óbecsei Horváth Árpád, az Újvidéki Jogtudományi Kar hallgatója elmondta: számára a versolvasás a mindennapok része. Naponta talál olyan költeményt, amely megszólítja, és segít megérteni saját érzéseit. Kedvenc költői között említette József Attila és Lackfi János nevét, kiemelte, hogy számára az írás a szabadság talán legfontosabb formája. Úgy véli, a költészet lehetőséget ad arra, hogy az ember kifejezze önmagát, és hogy megfogalmazzon olyan gondolatokat, amelyek más művészeti formákban nehezebben jelennek meg.