A SzekerEST rendezvénysorozat részeként, valamint a Vendégoktatók a Magyar Kultúráért program keretében mutatták be ma Kollár Árpád költő, író, műfordító, irodalomszervező legújabb, Nád című verseskötetét. A szabadkai Szekeres László Alapítvány székházában megtartott eseményen a szerzővel Berényi Emőke író, újságíró beszélgetett. Szó esett a versekről, a szülőföldhöz és az otthonhoz fűződő viszonyról, identitásról, a Trianon az nem egy ház című versről, az irodalomról, az apaságról, valamint a szerző gyermekversköteteiről is.
A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent vallomásos hangvételű Nád című kötetről Kollár Árpád elmondta, a szülőföldhöz és a szülővárosához, Szabadkához való viszonya régóta meghatározó témája költészetének.
– Régen költöztem el ebből a városból, és bár nem váltottam nyelvet, kultúrát vagy kontinenst, mégis egy másik világba kerültem. Ahogy itthon is az ember megtapasztalta az idegenségnek és az otthonosságnak ezt a furcsa elegyét, úgy otthon is megtapasztalja ugyanazt. Talán ez a fő motívuma a kötetnek – fogalmazott a szerző. Kiemelte, hogy a kötet nyitóverse, a Trianon az nem egy ház szintén ezt a szemléletet tükrözi.
– Ez a vers megpróbál másképpen, nem sztereotip módon viszonyulni Trianon témájához. Inkább a mindennapi élet és a személyes léttapasztalatok felől. Sok olvasó számára éppen a határzónában, a „köztességben” való létezés élménye az egyik legizgalmasabb motívuma a könyvnek – mondta Kollár Árpád, majd a szülőföldhöz való kötődéséről is szólt.
– Az emberek többsége számára a gyerekkor meghatározó és erős emlékeket jelent. Én az 1980-as, 1990-es években nőttem fel Szabadkán. Rendkívül intenzív élmények kötnek a családomhoz, a városhoz, az itteni homokhoz és az egész vidékhez. Ugyanakkor ez egy nehéz időszak is volt, hiszen a délszláv háborúk idejében nőttem fel. El is költöztem, amit nehezen éltem meg, ezek az élmények pedig nyomot hagytak bennem. Mindez természetesen megjelenik a verseimben is – taglalta Kollár Árpád.
Nyitókép: Dér Dianna felvétele
